Múlt-kor.hu

A háborúk és a klímaváltozás is hozzájárult a hatalmas maja város, Tikal elnéptelenedéséhez

A háborúk és a klímaváltozás is hozzájárult a hatalmas maja város, Tikal elnéptelenedéséhez

2020. december 4. 17:55 Múlt-kor

Égig érő piramisok

Tikal első aranykora 562-ben ért véget, amikor Wak Chan K’awiil király súlyos vereséget szenvedett Caracoltól és szövetségesétől, Calakmul városától. Az uralkodót megkínozták, majd feláldozták az isteneknek. A kereskedelem hanyatlásnak indult, az építkezések leálltak, és a hódítók még a tikaliak számára létfontosságú vallási szertartásokat is betiltották.

A város a 682 és 734 között uralkodó Jasaw Chan K’awiil vezetésével nyerte vissza önállóságát a 7. század végén. A legnagyobb tikali uralkodóként számon tartott Jasaw legyőzte Calakmult és szövetségeseit, beszüntette a hadisarc fizetését, és hatalmas építkezésekbe kezdett.

Síremléke, a 47 méter magas Nagy Jaguár Temploma (I. Templom) Tikal egyik legimpozánsabb épülete. A király arcmását az építmény tetejére vésték, hogy ezzel is közelebb kerülhessen az istenekhez. A Nagy Plaza keleti felén fekvő templompiramissal szemben húzták fel – időrendben először – a 38 méter magas Maszkok Templomát (II. Templom), ahova a király hitvesét temették.

A maják a hatalmas piramisok megépítésénél csakis az emberi munkaerőre hagyatkoztak. A munkások a közeli kőbányából hozott mészkő alapanyagot előbb méretre vágták, majd a kőtömböket a hátukon cipelve vitték fel egy létrán a megfelelő helyre. A piramisokat vörösre festették, de mivel a színezőanyag nem volt vízálló, egy idő után elmosta az eső. A maják a munkafolyamat végén díszítésekkel látták el a tetőt és az építmény oldalfalait.

A legmagasabb, a IV. Templom néven ismert 70 méteres piramis 741 körül, Jasaw fia, Yik’in Chan K’awiil uralkodása alatt épült fel, de egyes vélemények szerint már az uralkodó halála után készült el, mint királyi síremlék. Mivel a monumentális építmény felépítéséhez rengeteg építőanyagra volt szükség, ennek biztosítása érdekében a kutatók feltételezései szerint többek között egy ún. ikerpiramist is leromboltak.

Ezeket az egymással szemben felállított, lapos tetejű, minden oldalukon lépcsővel ellátott épületeket – az ún. hosszú számítás szerint – általában egy katun, vagyis egy 20 éves periódus végének megünneplésekor építtették fel az uralkodók. Tikalban összesen kilenc ikerpiramis-komplexum maradványai találhatók meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

A háborúk és a klímaváltozás is hozzájárult a hatalmas maja város, Tikal elnéptelenedéséhez

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra