A 20. század egyik legnagyobb tragédiája: a kommunizmus áldozataira emlékezünk

2026. február 25. 15:05 Múlt-kor

A második világháború után Magyarországon koalíciós kormány alakult, amelyben a kommunisták – szovjet támogatással – fokozatosan növelték befolyásukat. A Vörös Hadsereg jelenléte miatt a választásokon jelentős győzelmet arató Független Kisgazdapárt a parlamenti többség birtokában sem tudta érvényesíteni politikai akaratát, ráadásul a Rákosi Mátyás vezette Magyar Kommunista Párt belső megosztással és propagandakampánnyal folyamatosan gyengítette ellenfelét.

1946 végén robbant ki a „köztársaságellenes összeesküvés” ügye, amelynek során mintegy 260 főt vettek őrizetbe kémkedés, demokráciaellenesség és „horthyzmus” vádjával. A koncepciós per szálai Kovács Bélához vezettek, aki pártja önállóságát védve korábban többször is szembeszállt a kommunista nyomásgyakorlással. A politikai rendőrség – mentelmi joga miatt – nem tudta hivatalos úton letartóztatni a politikust, így a szerv végül nyílt erődemonstrációhoz folyamodott.

Kovács Béla letartóztatása

1947. február 25-én a szovjet hatóságok – a magyar parlamentet megkerülve – kémkedés és összeesküvés vádjával letartóztatták Kovács Bélát, pedig a politikus a meghallgatáson kitartott ártatlansága mellett, ráadásul bizonyíték sem volt ellene. Az erről kiadott nyilatkozat így hangzott: „A szovjet megszálló hatóságok 1947. február 25-én Budapesten földalatti szovjetellenes fegyveres terrorista csapatok alakításában és a szovjet hadsereg ellen irányuló kémkedés szervezésében való aktív részvétele miatt letartóztatták Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt volt főtitkárát.”

A hír hallatán a SZEB amerikai missziójának vezetője jegyzéket intézett a szovjetekhez, amelyre a Magyar Szó 1947. márciusi száma szerint Szviridov tábornok a következőket válaszolta: »Tábornok úr, válaszolva március 5-iki levelére, amelyben kifejezésre juttatja kormányának álláspontját a legutóbbi magyarországi események tekintetében, tisztelettel közlöm a következőket: a demokratikus rendet és a magyar kormányt az alkotmányellenes és köztársaságellenes összeesküvés veszélyeztette és nem a kisebbségi pártok, amelyeket, habár tevékenységük a magyar alkotmányon alapul, alaptalanul azon igyekezettel vádolja, hogy meg akarják fosztani a Kisgazdapártot törvényes hatalmától és kisebbségi diktatúrát akarnak teremteni. (…) Az ön beavatkozását Kovács Béla ügyébe nem tudom másképpen minősíteni, mint kísérletet a szovjet megszálló hatóságok azon törvényes jogának megsértésére, hogy megvédjék a Magyarország területén állomásozó fegyveres erőiket.”

A politikust 1951-ig magyarországi és ausztriai börtönökben tartották fogva, majd 1952-ben a Szovjetunióba hurcolták, ahol bírósági tárgyalás nélkül 25 év kényszermunkára ítélték. 1955-ben adták át a magyar hatóságoknak, ténylegesen azonban csak 1956 áprilisában szabadult.

A kommunizmus áldozatai – számokban mérve

A történészek világszinten 80–100 millióra becsülik a kommunista rendszerek áldozatainak számát (ez a szám magába foglalja a kivégzettek, a gulág- és munkatáborokban elhunytak, illetve az éhínségek és kényszerkollektivizálások következtében meghalt emberek számát). Az emléknap megtartásának fontosságát Milan Kundera cseh író szavaival lehet talán a legjobban összefoglalni: „A jövendő nemzedékek előtt kötelességünk feljegyezni a 20. század bűneit és biztosítani, hogy azok soha nem ismétlődhetnek".