A 17 aradi vértanú
2014. október 6. 11:00 Németh Máté
Ludwig Hauk: várfogság helyett akasztás
A kivégzéseket óriási nemzetközi felháborodás övezte, országos szinten fel is függesztették az eljárásokat, így Kazinczy halála után hónapokig Aradon sem történt több ítélet-végrehajtás. A megtorlásnak azonban később további áldozatai voltak, a tizenhatodik aradi vértanú az osztrák származású, bécsi születésű Ludwig Hauk volt, akit a következő év februárjában végeztek ki.
Hauk 1799-ben született, gyalogezredben szolgált, majd az Udvari Kamarában dolgozott tisztviselőként; 1848-ban nyugalmazták. Részt vett a bécsi forradalomban, majd annak októberi leverését követően Magyarországra szökött, ahol 1849 januárjában honvéd őrnaggyá lépett elő. A következő hónapokat Erdélyben töltötte, ahol Bem József hadjárataiban is jelen volt, a lengyel származású altábornagy alezredessé nevezte ki. Ludwig Haukot végül augusztusban Biharkeresztesen tartóztatták le, egy olyan kézirattal a birtokában, amely nem sok jót ígért számára a jövőt illetően.
Az írás "Az uralkodóház utolsó órái" címet viselte, és többek között éles szavakkal szól benne Ferenc Józsefről, valamint a császár családjáról. Hauknak nem volt szerencséje, ugyanis korábban a bécsi forradalomban való részvételéért már egyszer 12 év fogházra ítélték. Végül némi habozás után Haukot decemberben Aradra szállították, és mint volt honvédtiszt ellen folytatták le a vele kapcsolatos vizsgálatot.
1849 januárjában a halálos ítélet is megszületett, amelyet természetesen Haynau is jóváhagyott, és bár Felix zu Schwarzenberg miniszterelnök a nemzetközi felháborodás miatt felvetette, hogy az ítéletet változtassák meg várfogságra, a megtorló intézkedések szimbolikus figurája kitartott az eredeti terv mellett. Ludwig Hauk sorsát a hadbíróság február 18-án ismertette, másnap reggel az osztrák katonát Aradon felakasztották.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
