Múlt-kor.hu

Kik azok a jászok?

Kik azok a jászok?

2014. július 14. 18:47 MTI

A hétvégén csaknem tízezren vettek részt a jászok összetartozását jelképező jubileumi, sorrendben immár 20. alkalommal megtartott Jász Világtalálkozón. A július 11-13. között megtartott seregszemle rendezésének stafétáját Jászalsószentgyörgy vette át az idei házigazdától, Jászapátitól. Tóth József, a program főszervezője hétfőn az MTI-vel közölte: a 18 jász községgel és várossal együtt határainkon innen és túlról több mint 30 település képviseltette magát a rendezvényen. A magyarországi jász népnek 800 éves története van.

A jászok ősei Magyarországra a 13. század folyamán a kunokkal együtt, több hullámban jutottak el és telepedtek meg, 1239 tavaszán IV. Béla király a vármegyéktől független koronabirtokokra telepítette őket. A befogadottak a vendég népeket megillető jogokat kaptak, amelyekért cserébe hadiszolgálatot vállaltak. A két nép autonómiája a 14. századtól azonos módon fejlődött, közjogi összekapcsolódásuk, az új hazához fűződő jogi és erkölcsi kötelékeik megszilárdultak, a 17. századra beintegrálódtak a magyarságba.

Sorsukban kedvezőtlen változás a törökök kiűzése után, 1702-ben történt, amikor I. Lipót császár eladta a jászok és kunok lakta területeket a Német Lovagrendnek. Ebbe az ott élők nem nyugodtak bele, és 1745-ben saját pénzükön visszavásárolták szabadságukat és régi kiváltságaikat. Összefogásuk és áldozatvállalásuk eredményét az uralkodó által 1745. május 6-án kiadott oklevél kodifikálta. E redemptióval (önmegváltás) megkezdődött a jászok sajátságos, gazdagparaszti társadalomfejlődése az Alföld számos nagykiterjedésű mezővárosában. 1876-ig jogszolgáltatási, igazgatási és gazdálkodási autonómiát élveztek, akkor a Jászkun Kerület autonómiája megszűnt, a lakosság azonban az új közigazgatási keretek között is őrizte hagyományait és történelmi identitását, noha nyelvük a 16. században kihalt.

A népcsoport szállásterületét adó mai Jászság viszonylag kis terület: a Duna-Tisza köze északi részén, a Zagyva folyó alsó szakaszának két partján terül el. Jelenleg tizennyolc települést sorolnak a Jászsághoz. A Jászságból kirajzott jászok a Nagykunság déli részén, Makó környékén és Fejér megyében is élnek. Küzdelmes történelmük során kulturális sajátosságaikat megtartották.

Az Országgyűlés 2014. február 4-én fogadta el a jászkun önmegváltás emléknapjáról szóló határozatot, amely annak állít emléket, hogy Mária Terézia királynő 1745. május 6-án írta alá a jászkunok 1702-ben elveszített kiváltságainak visszaadásáról szóló okmányt. A határozat "tisztelettel adózik azon jászkun polgárok előtt, akik - a magyar történelemben példátlan módon - szabadságukat 580 ezer rénes aranyforintért vásárolták vissza". A parlament azt is kinyilvánította, hogy támogatja olyan megemlékezések szervezését, amelyek a jászok és kunok ősi szülőföldszeretetével, szabadságszeretetével és öntudatával kapcsolatosak.

A jászok első világtalálkozóját 1995-ben, Jászberényben tartották a jász redemptio 250. évfordulója alkalmából. A nagyszabású rendezvénynek évente más-más település a helyszíne. Az eltelt csaknem két évtizedben a jászkapitány-választás hagyományának felelevenítésén túl elkészült a redemptiós zászló, és megszületett a jász himnusz is. Elkészítették a Jászok Nagykönyvét is, amelyben a résztvevők kézjegyükkel örökíthetik meg a jövő nemzedékeknek szánt üzeneteiket.

Az 1874-ben megnyílt jászberényi Jász Múzeum 2013-tól ismét a város fenntartásában működik. A 150 ezer tárgyat és dokumentumot kezelő intézmény könyvkiadással és honismereti lap indításával bővítette tevékenységét. A tavalyi világtalálkozóra ismét megjelentették a jászok viseletét bemutató könyvet. A jász viselet a 18-19. században élte virágkorát, de az I. világháborút követően lassan feledésbe merült. A jász viselet napjainkban a reneszánszát éli, egyre gyakrabban esküszik jász viseletben a menyasszony és a vőlegény. Idén május utolsó napján Áder János köztársasági elnök avatta fel Jászberényben Lehel vezér szobrát, Melocco Miklós és Párkányi Raab Péter alkotása a város főterén kapott helyet.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Kik azok a jászok?

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra