Fallikus szimbólum volt a saláta Egyiptomban

2013. július 18. 13:06

A salátát évezredek óta fogyasztja az emberiség, az ókori egyiptomi sírfalakon már i. e. 2700 óta megtalálható a zöldség ábrázolása. Kétféle változata volt ismert: egyrészt a római, másrészt a görög Kos szigetéről származó saláta. Az ókori Egyiptomban a saláta i. e. 2000 körül nem egy népszerű előétel volt, hanem egy afrodiziákum, egy fallikus szimbólum, amely az egyiptomi termékenység istenét, Mint reprezentálta. (az még tisztázatlan, hogy az egyiptomi salátatermesztés megelőzte-e a kosit.) Az istent a falfestmények és a domborművek gyakran ábrázolták merev pénisszel, s az Edfu templomában lévő szövegek a legnagyobb szeretőként említik. A salátáról úgy vélték, hogy az istenséget segítette tevékenysége végzésekor.

Salima Ikram, a kairói Amerikai Egyetem egyiptológusa szerint, akinek egyik fő kutatási területe az ókori egyiptomi ételek, a Min-kultusz jelentős szerepet játszott a saláta kultúrtörténetében. „Az elmúlt háromezer évben Min szerepe folyamatosan változott, azonban személye mindig össze volt kötve a salátával” – így Ikram. „Az isten első ábrázolása i. e. 1980-1970-ből való, s I. Szenuszert karnaki fehér kápolnájában található” – tette hozzá.

Szüreti fesztivál a Medinet Habu-i templom falán

A II. Ramszesz Medinet Habu-i halotti templomában lévő (fentebb látható) ábrázolás Mint egy szüreti fesztiválon mutatja, középpontba helyezve az isten alakját, mögötte pedig a papok felvonulást tartanak egy kis salátakertben. Az istenséget gyakran egy piros szalaggal a homloka körül ábrázolják, amely a kutatók szerint a szexualitását jelképezi.

„Az egyik oka annak, hogy az ókori egyiptomiak összekapcsolták Mint a salátával, az az, hogy ha nem szedjük ki a földből a salátát, egy idő után a levelei közül egy magas és egyenes rész nő ki, ami nyilvánvaló fallikus szimbólum” – magyarázta a kutató. „A másik oka pedig, hogy ha letörjük egy levelét, tejszerű anyag folyik ki belőle, ami szintén egyértelmű motívum lehetett az egyiptomiaknak” – tette hozzá.

A termékenység istene, Min

A fáraók földjének lakói azonban máshogy használták fel a salátát, mint mi. A külső héjakat gyakran eltávolították kesernyés ízük miatt, s a zöldség általában nem az étkezés részét képezte. Megvárták, amíg magvadzik, s a magokat és a virágjait főzték bele a természetes olajokba, amelyeket később főzéshez, gyógyszerként és még a mumifikálás során is felhasználták. A salátaolajat mind a napig alkalmazzák a gyógyszeriparban, mivel hajnövesztő hatása van.

A görögök és a rómaiak később előételként kezdték el fogyasztani a leveles zöldséget, ugyanis a salátának étvágyfokozó hatást tulajdonítottak. A szokás Domitianus (i. sz. 81-96) uralma idején kezdett elterjedni. A salátát a rómaiak gyakran fogyasztották, hiszen úgy vélték, a zöldség segít az elalvásban. A történet egyébként úgy szól, hogy a római császár gyakran unszolta vendégeit, hogy előételként fogyasszanak egy kis zöldet is, nehogy hamar, még a vacsora vége előtt elálmosodjanak.