Pontosították Hannibál harci elefántjainak alpesi útvonalát
2026. július 13. 09:09 Múlt-kor
Új bioenergetikai és mozgásökológiai modellezéssel vizsgálták meg Hannibál karthágói hadvezér híres, Kr. e. 218-as alpesi átkelését - derül ki a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóirat legfrissebb számából. Az Oxfordi Egyetem és a jénai Friedrich Schiller Egyetem (iDiv) kutatóinak eredményei szerint az állatok és az emberek energiaigénye alapján a sereg a korábban feltételezett Col du Clapier helyett a Col de la Traversette hágón keresztül jutott el Itáliába.
A nemzetközi kutatócsoport egyedülálló, interdiszciplináris módszerrel közelítette meg az ókor egyik leghíresebb katonai manőverét. A szakemberek a mintegy negyvenezer fős gyalogság, a hétezer ló és a harminchét harci elefánt energiaigényét vették alapul a menetvonal meghatározásához. Az elemzés során a kortárs afrikai elefántok mozgásökológiai adatait, az állatok testtömegét és a terep dőlésszögét felhasználva modellezték a lehetséges alpesi átkelők jelentette fizikai megterhelést.
Az eredmények egyértelműen a Col de la Traversette hágót mutatják a leginkább energiatakarékos és legrövidebb útvonalnak. Ezen a szakaszon a teljes hadsereg energiafelhasználása 5,42 terajoule (TJ) volt. A történészek által korábban a legvalószínűbbnek tartott Col du Clapier útvonal csupán a harmadik leghatékonyabb opciónak bizonyult a maga 6,28 terajoule-os értékével, ami a sereg számára 16 százalékkal több energiafelhasználást jelentett volna.
A Col de Montgenèvre 11 százalékkal, míg a legkevésbé hatékony Col du Mont Cenis 19 százalékkal növelte volna meg a fizikai terhelést. Emilio Berti, a jénai egyetem kutatója rámutatott: bár az elemzés nem szüntet meg minden történelmi bizonytalanságot, megerősíti a Traversette-elméletet, mivel logisztikailag ez az útvonal felelt meg leginkább egy extrém hegyi terepen mozgó, elefántokat is felvonultató inváziós haderő képességeinek.
A bioenergetikai modell az ókori forrásokban is rögzített magas emberveszteségre, valamint az állatok meglepő túlélési arányára is tudományos magyarázatot ad. A számítások szerint a katonák a Traversette-útvonalon testzsírtartalékuk mintegy 19 százalékát veszítették el az átkelés során, ami egyenes arányban áll a feljegyzett kiugró halandósággal.
Ezzel szemben a harci elefántok zsírtartalékuk mindössze 4 százalékát élték fel, ami magyarázatot ad arra, hogy a zord hegyi körülmények és a hideg ellenére a legtöbb vastagbőrű sikeresen túlélte az alpesi utat. Fritz Vollrath, az Oxfordi Egyetem biológiaprofesszora szerint a kenyai afrikai elefántok vizsgálatából nyert felismerések teljesen új dimenziót nyitottak az útvonallal kapcsolatos több évszázados történelmi vitában.
Hannibál alpesi átkelése a második pun háború (Kr. e. 218-201) legjelentősebb stratégiai lépése volt, amellyel a karthágói hadvezér a hadműveleteket váratlanul a Római Köztársaság itáliai törzsterületére helyezte át. Az ókori hadviselésben a harci elefántok európai alkalmazásának pontos célja máig kutatott téma. A szakértők szerint Hannibál elsősorban a római légiók elleni taktikai meglepetésként, valamint pszichológiai fegyverként vetette be a hatalmas állatokat, amelyek puszta látványa és ereje nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a karthágóiak az észak-itáliai kelta törzseket sikeresen a maguk oldalára állítsák.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
