Michelangelo Merisi da Caravaggio

2010. június 20. 09:00

(1571-1610)

Michelangelo Merisi da Caravaggio, a barokk festészet, a fény és árnyék nagymestere az ellenreformáció idején élt, Shakespeare korában, képeinek megrendezett jelenetei mégis olyan fényhatásokat alkalmaznak, melyek modern filmrendezőket ihlettek meg. Minden egyes munkája botrányt kavart. A 19. század végéig sok életrajzíró és művészettörténész figyelmen kívül hagyta festészetét, ma a bizonyosan neki tulajdonított alig több mint 60 (más források szerint 80) festmény még mindig heves viták kereszttüzében áll.

Míg Michelangelo odaadással ábrázolta idealizált formában a testet és a keresztény gondolkodást, Caravaggio arról volt ismert, hogy gyakran erőszakot ábrázoló képekkel festette meg a kereszténység hagyományaihoz tartozó történeteket és elsősorban az emberi érzelmeket ragadta meg.

1571. szeptember 29-én született Milánóban, ahol tanonc éveit is töltötte. 1592-ben útban Róma felé, Bolognában tanulmányozta a Carraccik, s a korábbi mesterek, Giotto és Masaccio műveit. Érkezése után Caravaggio a Campo Marzio szegényes vidékén telepedett le, sokat nélkülözött, eleinte virágcsendéleteket festett. 1595-ben önállósította magát, s egy Valentino nevű képkereskedő révén kezdte árulni képeit. Kapcsolatba került Francesco del Monte bíborossal, aki aztán házába hívta a festőt és fizetést is adott neki.

Del Monte révén 1597-ben megbízást kapott a Francia Szent Lajos-templom Contarelli-kápolnájának képeire. A Máté evangélista életéből vett jelenetek erőteljesen szakítottak a szentábrázolás hagyományaival. Ezek után soha nem volt híjával a megrendelőknek és patrónusoknak, sikereit mégis katasztrofálisan kezelte. Egy 1604-ből származó feljegyzés Caravaggio zűrös, állandóan mulatozó életmódjáról számolt be. Két hét munka után két három hónapig is karddal az oldalán egy szolga kíséretében látogatta a szórakozóhelyeket, mindig készen arra, hogy szóváltásba vagy verekedésbe keveredjen. 1606-ban egy összeütközésben megölt egy fiatalembert, így kénytelen volt elmenekülni Rómából, a fejére vérdíjat tűztek ki. 1608-ban Máltán és egy évvel később Nápolyban újabb verekedések részese volt.

Halála, mint élete legendás és hosszú időn át rejtély volt. Valószínűleg Róma felé tartott, amikor eltűnt. Nem tudni, malária vagy szifilisz végzett-e vele, összeesküvés áldozata lett vagy Mario Minnitti festő ölte meg. A kutatók most felfedezni vélik földi maradványait egy toszkánai tömegsírban, s a DNS vizsgálatok után nyolcvanöt százalékos biztonsággal állítják, hogy a festő maradványait találták meg.

Rövid élete során híres volt és hírhedt, tanítványokat, iskolát nem hagyott hátra. Hatása azonban meghatározó volt, sokan vitték tovább egyedi művészetének egyes részleteit. Máig ihlető erejű. Úttörő szerepet játszott a chiaroscuro, azaz a fény és árnyék drámai alkalmazásában, amellyel fokozta képei térbeliségét. Caravaggio a sötét árnyékból előtűnő alakok szelektív, drámai megvilágításának mestere is volt. Nem rajzolt, csak színeket festett, világító és nem világító színeket különböztetett meg.