A szimfóniák atyjára emlékezünk

2009. május 31. 11:17 MTI

Háromnapos rendezvénysorozattal emlékeznek meg Ausztriában Joseph Haydn halálának 200. évfordulójáról a Haydn-év keretében. Koncertekkel, előadásokkal és tárlatvezetésekkel várják az érdeklődőket péntektől vasárnapig a zeneszerző életútjához szorosan kötődő két helyszínen: a kismartoni (Eisenstadt) Esterházy-kastélyban, illetve a bécsi Haydn-házban.

A kismartoni Esterházy-kastély Haydn-termében szombat este az Academy of Ancient Music Zenekar négy Haydn-szimfóniát adott elő Paul Goodwin vezényletével. Vasárnap a Hegyi-templomban a Teremtés-mise hangzik el, a kastély Haydn-termében pedig A teremtés oratóriumot adják elő az Osztrák-Magyar Haydn Filharmonikusok Fischer Ádám vezényletével.



Május 31-én nemcsak Ausztriában, hanem Magyarországon és számos más országban is megemlékeznek a Haydn-évfordulóról. Szerte a világon 21 ország vesz részt abban a programban, amelynek célja: a lehető legtöbb helyen megszólaltatni A teremtés oratóriumot. Ugyanaznap húsz rádió - köztük az MR3 Bartók Rádió - hullámhosszán csendülnek fel Haydn-művek, részben a kismartoni koncertek közvetítései. Budapesten a Millenáris Parkban 12 órás zenemaratont rendeznek vasárnap. A Magyar Televízió is számos, az évfordulóhoz kötődő programot sugároz a hét végén.

Az Iparművészeti Múzeum Haydn és az idő című kiállításához kapcsolódó koncertsorozatán a Filharmónia Budapest Kht. legközelebb június 4-én, majd szeptembertől decemberig további négy koncerten várja majd az érdeklődőket. A részletes műsor a www.filharmoniabp.hu honlapon olvasható.

A Bécsi Zenebarátok Társasága újabb lenyomatokkal örvendezteti meg a zenekedvelőket: Haydn d-dúr kürtversenyének és Mozart g-moll szimfóniájának fakszimiléjével, amelyet a héten mutattak be az osztrák fővárosban. Thomas Angyan, a társaság egyik vezetője elmondta, hogy a lenyomatok segítségével anélkül tanulmányozhatják az eredeti partitúrákat, hogy azok megsérülnének vagy elhasználódnának. Ennek azonban csak úgy van értelme, ha a legfejlettebb technika áll rendelkezésükre. Így az olyan apróságokat, mint például a tinta színe, a csíkozás, a kiegészítések, mind megjeleníthetik a lenyomatokon.

Az osztrák Kontrollbank nagyvonalú adományának köszönhetően 1995-ben először az Eroica, Beethoven III. szimfóniája fakszimiléjét készítették el; az ebből származó bevételt fordították az új lenyomatok készítésére. A kész másolatok olyan apró részleteket is megőriztek az eredetiekből, mint például az itatóspapír hullámos széle, a papír nyomdahibája, illetve egy lyuk a Mozart-partitúra egyik oldalán. Tekintettel arra, hogy a másolatokat szélesebb közönséghez is el szeretnék juttatni, a kommentárokat angol és japán nyelvre is lefordították.

Joseph Haydn 1732. március 31-én született az alsó-ausztriai Rohrauban, apja bognármester volt. A jó hallású és szép hangú Joseph nyolcévesen lett a híres bécsi Stephansdom kórusának tagja. Amikor mutálni kezdett, elbocsátották a kórusból, nehéz évek köszöntöttek rá: szűkös megélhetését tanítással és kottamásolással biztosította, miközben elmélyedt a zeneelméletben. 1759-ben Karl Morzin gróf házi zeneszerzője és rövid életű udvari együttesének karmestere lett, ekkor írta első szimfóniáját. 1760-ban megnősült, de házassága nem bizonyult boldognak, és gyermek utáni vágya sem teljesült.



1761-ben a dúsgazdag Esterházyak szolgálatába szegődött, Pál, majd "Fényes" Miklós herceg karmestereként Kismartonban és az eszterházai kastélyban csaknem harminc évig irányította a zenekart. Szinte állandóan komponált, a viszonylagos elzártságban szabadon hódolhatott zenei stíluskeresésének. Számos szimfóniát (köztük A tyúk, A medve, a Búcsúszimfónia melléknéven ismertté vált darabokat) és operát írt itt. 1773-ban Mária Terézia a "magyar Versailles-ba" tett látogatásakor az Aki hűtlen pórul jár című operája csendült fel, s a felséges asszony a következő szavakkal fejezte ki tetszését: "ha jó operaelőadást akarok látni, Eszterházára megyek". (Haydn tisztelője volt Nelson admirális is, aki Kismartonban kereste fel a komponistát és egy aranyórával fejezte ki neki megbecsülését.) Haydn 1781-ben megismerkedett Mozarttal, akinek atyai jó barátja lett, majd 1792-ben a bécsi klasszikusok harmadik tagjával, a fiatal Beethovennel is.

1790 után a zene iránt kevéssé fogékony Esterházy Antal már nem tartott igényt Haydn szolgálataira, bár karmesteri címét megőrizhette és járadékait is folyósították. A zeneszerző az 1790-es évek első felében két ízben hosszabb időt töltött Angliában, ahol megbecsülték, Oxfordban díszdoktorrá avatták, itt született 12 szimfóniája (ezek közt van az Üstdob, amelynek második tételében az elszundikáló közönséget a dob váratlan ütése riasztja fel, a Katona-, az Óra- és a Londoni szimfónia).

Bécsbe visszatérve írta meg a műfajt megújító A teremtés és Az évszakok című oratóriumát, A teremtést Budán maga is vezényelte. Élete végén már nem komponált, súlyos emlékezetkieséssel küszködött, a meghívásokra névjegykártyáját küldte vissza, amelyre ezt írta: "A végén járok minden erőmnek, öreg és gyenge vagyok". 1809. május 31-én halt meg a francia megszállás alatt álló Bécsben (a haldokló mester háza elé Napóleon díszőrséget állíttatott), hamvai Kismartonban nyugszanak.

Haydn a hangszeres zene egyik legnagyobb és legtermékenyebb mestere, ő a ma klasszikusnak tekintett négytételes szimfónia kialakítója és a vonósnégyes műforma stílusának gazdagítója. Száznál is több szimfóniát, 84 vonósnégyest, 52 zongoraszonátát, egyházi zenét, operákat is jegyzett, műveiben magyaros - elsősorban verbunkos elemek - is felfedezhetők. Egyik vonósnégyesének témájából lett az osztrák császári himnusz dallama, amely ma Németország himnusza.