Elűzik a telet Budapestről
2009. február 12. 09:10 MTI
Rendhagyó farsangi felvonulás szemtanúi lehetnek pénteken a fővárosban az V. kerületi Váci utcába kilátogatók: busók igyekeznek végleg elűzni a telet.
A Budai Fonó Zeneház által szervezett program, a mohácsi busók budapesti látogatásának célja a fővárosi farsangi hangulat fokozása, a sokácok (Mohácson letelepedett katolikus horvátok) télűző szokásának bemutatása. A vidám felvonulás péntek délután a főváros V. kerületében a Váci utca déli részéről indul és a Ráday utcán keresztül halad végig.
A programok este a Fonó Budai Zeneházban folytatódnak, ahol megnyílik a busók szokásait bemutató, A maszk mögött című kiállítás. A Minorics Tünde etnográfus által készített fotók a mohácsi busók életképeit jelenítik meg a látogatók előtt. Minorics Tünde a kiállítást jellemezve így ír: az egykor a mohácsi sokácok által lakott városrészben zajló farsangi esemény a térben és kultúrájában is körülhatárolható világából mára a város "színpadára" került. Ezzel látszólag elveszítette a beavatottság élményét adó jelentését, és előtérbe lépett, hangsúlyos lett a mások számára való megmutatás.
A mohácsi farsangi busójárás történetének meghatározó eleme, attribútuma a fából faragott maszk, emögé, egy másik világba rejtőzve, maguk mögött hagyva a mindennapok világát, az ünnepelni akarás szándékával lépnek be és ki egy sajátos, a hétköznapoktól eltérő társadalmi-kulturális térszínbe.
A mohácsi busójárás a legismertebb alakoskodó népszokás, eredete a Mohácson letelepedő sokácokhoz kapcsolódik, és egészen a török időkig, a 18. század elejéig vezethető vissza. A kezdetben télűző rítus mára a város turisztikai látványossága lett, komolyságára jellemző, hogy általában 500-600-an öltöznek busónak, akik aztán kisebb csoportokba szerveződve járják maszkokban a sokác negyed házait, és különböző termékenységvarázsló, betegséget vagy gonoszt űző cselekvéseket végeznek. A sokácok feltehetőleg a mai Bosznia-Hercegovina területeiről húzódtak fel az egykori Dél-Magyarország elnéptelenedett vidékeire a török hódoltság idején. Bosznia egyes vidékein a kisebbségben élő katolikusokat ma is gyakran nevezik sokácoknak.
A budapesti busójárást pénteken kora este sokác tánctanítás színesíti a Zora Táncegyüttes közreműködésével, majd akik bírják, táncházban rophatják a mohácsi Orasje zenekar kísérete mellett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
