A népi demokráciák kialakulása
2008. február 19. 14:38
Szövetségesek és legyőzöttek
A háborús bűnösség kérdése váratlan megoldást nyer. A szlovák és horvát fasiszta múlt az egyesüléssel elfelejtődik, gyakorlatilag győztesként jelenhet meg Csehszlovákia és Jugoszlávia is. A vesztesekkel (Magyarország, Bulgária, Románia) jóvátételt fizettetnek. A vesztesek közül Románia a kiugrást leírhatja: Bukovina és Besszarábia átadásáért megkapja Erdélyt, a Partiumot, az Alföld keleti részét.
Az olasz példa nyomán a térség államaival kötött fegyverszünetben az angolszászok ugyanolyan formális szerepet tölthetnek csak be a Szövetséges Ellenőrző Bizottságokban, mint a szovjetek Olaszországban. A térség országai számára ez történelmi 0 óra. Olyan hatalmi űr keletkezett, melyben gyors elitcsere után az a látszat alakult ki, hogy a szovjet rendszer életképes alternatívát nyújthat a megkésett országoknak. Az antikommunista erők a háborúban megtépázott erkölcsi és politikai presztízsük miatt nyugati támogatottság híján csak vegetáltak.
A Szovjetunióval kötött barátsági, együttműködési és segítségnyújtási egyezmények időpontjaiban két szakasz különül el: az egyik a volt szövetségesekkel (csehszlovák 43.12.12; jugoszláv 45.04.11; lengyel 45.04.21), a másik a legyőzöttekkel (román 48.02.04; magyar 48.02.18; bolgár 48.03.18) kötötteké. Ezzel megvalósul a külpolitikai-katonai egység és szovjet vezető szerep. A csehszlovák fordulat hatására lép életbe az embargórendelet, az öthatalmi egyezmény és a NATO. A kelet-európai gazdasági integráció lényegében már 1945 tavasza és 1946 tavasza között létrejön.
Míg a háború előtt a Szovjetunió a térség összkereskedelmi forgalmából mindössze 1.5%-ot teljesített, 1947-re jelentős gazdasági pozíciókat szerzett. Magyar, román, német jóvátétel és a Vörös Hadsereg ellátása címén, továbbá a magyarországi, bulgáriai és romániai német vagyon megszerzése, valamint a részvényösszevonással létrehozott 50%-os szovjet tulajdonú vegyes vállalatok révén a Szovjetunió 14 milliárd dollárt sajtolt ki saját gazdasági-katonai helyreállításához a térségből. 1949-ig ugyanakkor csak 90 millió dollárt hitelezett: Csehszlovákia és Lengyelország pénzhiteleket és beruházási kölcsönt, Bulgária, Jugoszlávia, Románia nyersanyag-vásárlási kölcsönt kapott. A Marshall-tervet szovjet kézi vezérlésre vissza kellett utasítaniuk. A szocialista integrációt betetőzni kívánó KGST viszont a gazdasági árucsere szintjén maradt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
