Látványorgiával érkezik az óangol hőseposz
2007. november 29. 16:00 Regula Richárd
A magyar mozikban csütörtökön mutatják be Robert Zemeckis régen várt eposzát, a digitálisan megvalósított Beowulfot. A néhány évvel ezelőtt nagy sikerrel feldolgozott, korábban megfilmesíthetetlennek tartott Gyűrűk Urához hasonlóan az óangol hőseposz sem kerülhette el sorsát: az alkotók egy pergő akciófilmet varázsoltak a szimbolikus beavatások ősi világából.
Germán hősmítosz keresztény elemekkel
A film alapjául egy ősi germán hősmonda verses feldolgozása szolgál: a Beowulf az egyetlen olyan, népvándorlás kori óangol epikus költemény, amely teljes terjedelmében fennmaradt, így a görögök eposz-irodalmától eltekintve ez a legrégibb hasonló történet Európában. A művet elsőként A Gyűrűk Ura szerzőjeként ismertté vált J.R.R. Tolkien elemezte tudományosan: 1936-ban a `Beowulf and the Critics` (Beowulf: szörnyek és ítészek) címen megjelent esszéje máig az eposz-kritika egyik alapszövegének számít.
Beowulf követi a szörnyet a tó vizébe, és egy, a barlangjában talált, óriások által kovácsolt karddal végez vele. Miután hazatér Dániából, a történet ötven évet ugrik: Beowulf a geat király, Hygelac seregében szolgál, s idővel ő ül a trónra. Hatalmas és hírneves uralkodóvá válik, ám egy tűzokádó sárkány kezdi pusztítani országát, aki azért gerjedt féktelen haragra, mert egy szolga elrabolt a kincsei közül egy kupát.
A mű ránk maradt kézirata a 10. század végéről származik, kései nyugati szász dialektusban íródott, amely korábbi angol nyelvi sajátságokat is megőrzött. A főhős, Beowulf köré a 7. század közepén formálódhatott epikus hagyomány. Az egész eposzt a 8. században, már a Brit-szigeteken szerkesztették egybe, feltehetőleg egy udvari énekes, aki tekintélyes irodalmi műveltséggel rendelkezett, keresztény volt és jól ismerte a Bibliát, művét mégis az északi germán epikus történetek mintáját követve, a szóban előadott költemények szabályait betartva jegyezte le.
Néhány történeti forrásból ismert személy is szerepel a költeményben, mint például Eormenric keleti gót vagy Ongentheow, a 6. század elején csatában elesett király. A mű kronológiáját is az ezekhez hasonló adatok alapján állították fel, ám Beowulf személyéről hallgat a történelem. A történeti kutatás számára ezért mostanra a műben fellelhető, beavatásra utaló gazdag motívumrendszer vált fontossá.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
