Látványorgiával érkezik az óangol hőseposz
2007. november 29. 16:00 Regula Richárd
<
Férfi hős a nőiesség sötét szörnyei ellen
A következő motívum azonban még a Grendellel való harcon is túltesz. A harc után a szörnyeteg anyja irtózatos haragra gerjed, és hatalmas pusztítást visz véghez a Heorot-csarnokában. Beowulfnak le kell ereszkednie egy sötét, bűzlő és átkos boszorkánytóba, amelynek felszínén A Gyűrűk Urában, a Holtlápnál már látott lidércfények lobognak és meg kell küzdenie az ott lakó `rémnémberrel`. Ezt meg is teszi, de bármely ember kovácsolta kard vagy fegyver hatástalannak látszik a nagy hatalmú anyaszörnnyel szemben. Végül egy olyan hatalmas pallossal képes csak lefejezni a szörnyet, amelyet egy ősi, régmúlt korban az óriások kovácsoltak.
Beowulf ebben az alapvetően szoláris struktúrájú (napszerű) hősmitológiában csakis olyan természetfölötti lényekkel találkozik és harcol, akik mind-mind a "sötét-vízből", a sötét-tengerekből", az "éjszaka-tengeréből", a megformálatlan és zabolátlan "gonosz" territóriumából emelkednek ki. A lunáris mitológiák, és a nőiség mágikus formában való megjelenése ugyanakkor önmagában véve nem jelenti a gonosz megjelenését: a lunaritás önmagában nem gonosz, de gonosz célokra is felhasználható. Az ezeken való felülemelkedés pedig egy még magasabb szintre kalauzol.
A film grandiózus karaktereket köszönhet az eredeti műnek, amelyeket Ray Winstone, Anthony Hopkins, John Malkovich és persze Angelina Jolie keltenek életre. A mozis verziónak azonban az eposszal szemben igen nagy hátránya, hogy kevés dolgot bíz az ember fantáziájára. Jelen esetben a korábban említett beavatások a vásznon bemutathatatlanokká válnak, és az alkotóknak csupán egyetlen választása maradt: szó szerint veszik a művet, és azt jelenítik, meg amit leírva látnak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
