Florence Nightingale

2005. május 12. 10:26

(1820-1910)

Florence Nightingale angol ápolónő, aki megteremtette e szakmát és annak oktatását 1820. május 12-én született. Firenzében látta meg a napvilágot, jómódú szülei erről a városról nevezték el. Otthon tanult meg görögül, latinul, franciául, németül és olaszul, ismerte meg a történelmet, filozófiát és a matematikát. Tizenhét évesen az Úr hangját vélte hallani, aki arra utasította, hogy életét szentelje mások szolgálatának.

1844-ben családja haragját és ellenkezését kiváltva bejelentette, hogy ápolónő akar lenni - abban a korban teljesen szokatlan volt, hogy egy nő nagyobb ambíciókat tápláljon, mint a házasság és az anyaság. Mivel hajthatatlannak bizonyult, szülei 1850-ben hosszabb külföldi körútra küldték, hátha meggondolja magát. Az út eredménye az lett, hogy Németországban elvégzett egy ápolónőképző iskolát, majd hazatérve egy előkelő nőket ápoló londoni intézet igazgatója lett.

1853-ban kitört a krími háború, és az angol közvélemény elszörnyedt a katonai kórházakban uralkodó állapotokat taglaló jelentéseken. A hadügyminiszter Nightingale-t bízta meg a nővéri ügyelet ellátásával, ő Scutariban (ma Üsküdar néven Isztambul egyik kerülete) látott munkához az általa kiválasztott 38 ápolónővel. A hölgyeket előbb csak takarítani engedték, munkába csak a sebesültek számának növekedésével állhattak. A zsúfolt és büdös barakkokban a több ezer beteg közül soknak nem jutott sem ágy, sem ruha, sem gyógyszer, napi fél liter vizet kaptak ivásra és mosdásra, s mindenhol nyüzsögtek a patkányok és bolhák.

Nightingale jobb higiéniai viszonyokat teremtett, javított az élelmezésen, az adminisztráción, minden nap órákat töltött a barakkokban és még éjjel is körbejárt betegeit vigasztalni. A Times jelentése, majd Longfellow verse nyomán kapta a "lámpás hölgy" nevet, lámpása az ápolás jelképe lett. Munkája révén a halálozási arány hónapok alatt 42-ről 2,2 százalékra csökkent.

Hazatérve nemzeti hősként fogadták. A kitüntetéseket visszautasította, nem akart híres lenni, újonnan jött hírnevét kihasználva a kórházi viszonyok javításáért lobbizott. Alapítványának 45 ezer fontot adtak össze, 1859-ben közreműködésével alakult meg a körzeti ápolónők első egyesülete, a Katonai Orvosi Iskola, majd 1860-ban a Szent Tamás Kórházban a Nővérképző Iskola. Később tevékenysége bábaasszonyok és dologházi ápolók képzésére is kiterjedt, 1910-es halálakor csak az Egyesült Államokban több mint ezer ilyen intézmény létezett. Nightingale felismerte: a beteg jobb gondozást kap családja körében, s látogató ápolói szervezeteket alapított.

1857-től nehezen járt, de levelezése és látogatói révén igen járatos volt a világ dolgaiban. Látása egyre romlott, 1901-re megvakult. 1907-ben első nőként kapta meg az Order of Merit (az angol becsületrend) kitüntetést. Magánélete nem volt: "A betegápolás féltékeny valami, nem tűri, hogy aki neki él, más urat is szolgáljon" - írta.

1910. augusztus 13-án Londonban halt meg, végakaratában nem engedte, hogy állami tiszteletadással a Westminster apátságba temessék. Halálának századik évfordulóján nyílik újra Londonban az emlékének szentelt múzeum.