Múlt-kor.hu

Zöld főváros: Budapest parkjai

Zöld főváros: Budapest parkjai

2020. július 13. 16:12 Szende András

A felüdülésre vágyó pestiek a XIX. század elején már két park közül is választhattak: az Orczy-család kertje mellett a világ első polgári, szabadon látogatható közparkja, a Városliget (korabeli nevén: Városerdő) is hamar népszerű sétahellyé vált. A munkásság kedvelt helyszíne később a számos rendezvénynek, többek között autó- és motorversenyeknek is otthont adó Népliget lett. A Margit-sziget Habsburgok által ültetett, ma is látható, hatalmas platánfáival több mint száz éve kápráztatja el az oda látogatót, a belváros legékesebb parkja, a Károlyi-kert 1929 után nyílt meg a nagyközönség előtt, míg az egyik legszebb kilátással kecsegtető zöldterületet, a Gellért-hegyet csupán az utóbbi évtizedekben kezdték birtokba venni a budapestiek.

Az Orczy-kert

A Pest városától még jókora távolságra lévő ligetes területet báró Orczy Lőrinc, a költő és a hétéves háború egyik hőse vásárolta meg 1783-ban. A terület szomszédságában már állt a Festetics-kert, a mai Füvészkert őse, valamint a pesti szerbek egyik zarándokhelye, az Illés-kút.

Orczy Lőrinc 1789-es halála után fia, László örökölte a kertet. 1793-ban bízta meg Bernhard Petri német mezőgazdászt és kerttervezőt egy tájképi kert kialakításával. Petri ekkor már igen sokat dolgozott a Habsburg Birodalom örökös tartományaiban, valamint Magyarországon is.

A korszakra jellemző szentimentális tájképi kertben többek között sírokkal övezett remetekunyhó, műbarlang és üvegház épült, valamint egy kisebb patak felduzzasztásával tó is létesült. A távoli város, a budai vár és a hegyek látványa pedig a kert komoly kompozíciós eleme volt. Orczy László a XIX. század elején megnyitotta a kertet a nagyközönség előtt, így a hamar népszerűvé váló Orczy-kert tekinthető a város első parkjának.

A kertet érintő legnagyobb változás 1829-ben történt, amikor a család eladta a területet az 1808-ban alakult magyar tisztképző intézetnek, az I. Ferenc feleségéről elnevezett Ludovika Akadémiának. Az intézmény beköltözése jelentősen módosította a kert eredeti térszerkezetét.

A főépület mellett számos egyéb épület, lőterek és gyakorlópályák is létesültek. Az évtizedek során a parkban több, a katonasághoz köthető emlékművet helyeztek el, többek között a névadó királyné szobrát, az ősmagyar vitézt ábrázoló I. világháborús tiszti emlékművet.

1849 után Petz Ármin, Pest későbbi főkertésze volt a park gondozója, de a hanyatlást ő sem tudta megállítani: 1867-ben leégett az üvegház, majd 1891-ben a terület végleg zárttá vált. A II. világháború után, a Ludovika Akadémia megszűnésével számos méltatlan funkció költözött a területre: volt itt buszgarázs, cipőgyár, de mozi is.

A park pedig az Úttörőszövetség kezelésében „Asztalos János Ifjúsági Park” néven működött tovább. A terület megújulása 2012-ben indult, amikor a hagyományokat felélesztve az egykori Ludovika a Nemzeti Közszolgálati Egyetem központi kampuszává vált. A történeti térszerkezetet a lehetőségek szerint helyreállították, méltó állapotba kerültek a katonai emlékművek, valamint itt helyezték el a Kossuth térről a névadó korábbi szoborcsoportját.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Zöld főváros: Budapest parkjai

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. ősz: Hiúságunk története

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra