Visszaszolgáltatják a Rapa Nui őslakosok 19. századi maradványait
2026. július 21. 14:56 Múlt-kor
Száznegyvenhárom év után visszatérnek a Rapa Nui (Húsvét-sziget) őslakosainak földi maradványai Ausztráliából, amelyeket egy 19. századi európai tengerészeti expedíció során emeltek ki szakrális temetkezési helyeikről. Az Ausztrál Múzeum (Australian Museum) önkéntes jóvátételi lépése mérföldkőnek számít a gyarmati korszak etikátlan műtárgygyűjtési gyakorlatának felszámolásában és a csendes-óceáni őslakos közösségek történelmi traumáinak feldolgozásában.
Az Ivi Tupuna, vagyis az ősök földi maradványai a Rano Raraku nevű területről származnak, és 1882 szeptemberében, egy német haditengerészeti expedíció idején vitték el azokat a sírhelyekről. Az Ausztrál Múzeum ezek után 1883-ban vásárolta meg őket - akkoriban az európai, amerikai és ausztrál múzeumok, egyetemek és magángyűjtők gyakran versengtek az emberi maradványokért és kulturális tárgyakért, amelyeket az intézmények egymás között értékesítettek, elcseréltek vagy ajándékként továbbadtak.
A Rapa Nuiról származó maradványokat ezt követően 143 éven át őrizték a sydney-i múzeum gyűjteményében, a teljes kollekció több mint 22 millió tárgyat és természettudományos példányt foglal magában.
A maradványok feletti rendelkezési jogot 2026. július 15-én, az Ausztrál Múzeumban megtartott ünnepélyes szertartáson adták át a Te Mau Hatu o Rapa Nui, vagyis a Rapa Nui-i Vének Tanácsa képviselőinek. A ceremónia részeként aláírták a felügyeleti dokumentumokat, és ausztrál őslakos, valamint Rapa Nui-i kulturális szertartásokat tartottak.
Kim McKay, az Ausztrál Múzeum igazgatója és vezérigazgatója a szertartáson feltétel nélküli bocsánatkérést intézett a Rapa Nui-i közösséghez. Elismerte, hogy az intézmény olyan emberi maradványokat vásárolt meg, amelyeket az érintett közösség hozzájárulása nélkül távolítottak el olyan nyughelyekről, amelyeket soha nem lett volna szabad megbolygatni.
A múzeum vezetője szerint a maradványokat a gyarmatosítás idején nem emberekként, hanem vizsgálható és gyűjthető tárgyakként kezelték. A visszaszolgáltatás ezért nem pusztán adminisztratív intézkedés, hanem a korábbi gyűjtési gyakorlatból eredő sérelmek elismerése és erkölcsi jóvátétel is.
A maradványok visszaadását hosszú közösségi és diplomáciai egyeztetés készítette elő. A folyamat 2024 júniusában kezdődött, amikor az Ausztrál Múzeum csendes-óceáni gyűjteményekért felelős munkatársa Hawaiin találkozott a Rapa Nui-i közösség képviselőivel. Egy küldöttség 2025 júniusában Sydneybe is ellátogatott, majd nemzetközi tárgyalások és a hazaszállítás kulturálisan megfelelő módjának kidolgozása következett.
Carlos Paoa, a Vének Tanácsának elnöke szerint az elhunytak saját közösségeik vezetői és jelentős személyiségei lehettek. Hangsúlyozta, hogy az Ivi Tupuna nem múzeumi tárgyakat jelent: a Rapa Nui-iak számára nagyszüleik, dédszüleik és őseik gondoskodó, spirituális jelenlétét testesítik meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
