Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
2019. december 3. 16:41 Múlt-kor
A dühös Augustus
50 éves korára Ovidius népszerűsége csúcsára ért. Újító stílusa felemelte őt Vergilius és Horatius mellé, a későbbi irodalomtörténet már hármójukat tartja az augustusi aranykor legjelesebb képviselőinek.
Éppen ekkoriban történt azonban valami: Kr. u. 8-ban az egész Róma által körülrajongott Ovidiust az uralkodó száműzte a városból. Hátralevő éveit a Fekete-tenger mellett töltötte, az Augustushoz írt kérelmei mind hiábavalónak bizonyultak.
Róma első császárának Kr. u. 14-ben bekövetkezett halála után Ovidius megkísérelte annak utódját, Tiberiust rábeszélni arra, hogy enyhítsen az ítéleten, azonban mind a költő, mind felesége, Fabia itt is süket fülekre talált.
A szerelem római költője így végül Kr. u. 17-ben az általa olyannyira szeretett – és őt viszontszerető – várostól távol hunyt el, elűzésének okára pedig a mai napig nincs egyértelmű magyarázat.
Maga Ovidius szerint „egy vers és egy hiba” – „carmen et error” – miatt kellett távoznia. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a vers az Ars amatoria volt, amelynek élvhajhász sorai teljességgel szembementek azzal az új, birodalmi moralitással, amelyet Augustus igyekezett megerősíteni a nép körében.
A római császárok egyik állandó hivatala a pontifex maximus, azaz a főpap tisztsége volt. Ennek betöltőjeként Augustus volt a „törvények és erkölcsök gondnoka” („curator legum et morum”), így jogában állt az általa helyesnek élt irány védelmezése akár igen szigorú eszközökkel is.
Kr. u. 8-ban azonban – amikor Ovidiust száműzte – az Ars amatoria már több mint öt éve megjelent. A költő életének kutatói jobbára egyetértenek abban, hogy míg a vers bizonyítékként szolgálhatott Ovidius „romlottságára”, valójában másodlagos szerepe volt Rómából való kiutasításában.
A valódi ok a „hiba” lehetett, amelyre számtalan utalás fordul elő a költő későbbi írásaiban. Ezek tanulmányozása ad némi fogalmat a „hiba” természetéről, azonban Ovidius sosem mondja ki, mi történt pontosan.
Számos feltételezés született az idők során a költő tettéről. John C. Thibault amerikai kutató 1964-es „Ovidius száműzetésének rejtélye” című könyvében az Ovidius sorsáról elmélkedő középkori írásokat vesz sorra.
Előfordul ezek között olyan elmélet, amely szerint Ovidius tudott egy vérfertőző viszonyról Augustus és egyik lánya között, illetve olyan is, amely szerint Ovidius viszonyt folytatott Augustus feleségével, Liviával.
Peter Green 20. századi brit Ovidius-szakértő más jellegű „hibára” gyanakszik: szerinte nem erkölcsi, hanem politikai természetű ballépésről van szó.
A császársággá alakuló Rómában az egyik legkényesebb közéleti kérdés Augustus utódlásáé volt. Ha Ovidius egyik vagy másik politikai frakcióról pletykált, meggondolatlanságból magára haragíthatta a hatalom birtokosát, korábbi erotikus költészetével pedig még ürügyet is szolgáltathatott sorsa megpecsételésére.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
