Újraindítja a krími ásatásokat a szabadon engedett régész
2026. május 4. 17:35
Alig néhány nappal egy nemzetközi fogolycsere keretében történt szabadon engedése után bejelentette a krími Mürmékion ókori görög gyarmatvárosában folytatott régészeti ásatásainak újraindítását Alekszandr Butyagin, a szentpétervári Ermitázs kutatója – derül ki a Szabad Európa Rádió (RFE/RL) és ukrán hatósági közlemények beszámolóiból.
A lengyel hatóságok 2025 decemberében, egy európai körút során vették őrizetbe Varsóban az orosz szakembert egy ukrán nemzetközi elfogatóparancs alapján. Bár egy lengyel bíróság 2026 márciusában jóváhagyta a kiadatást, a régészt április 28-án Fehéroroszország közvetítésével, egy több főt érintő fogolycsere-egyezmény keretében átadták Oroszországnak.
Szabadulását követően Butyagin a Vesti orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva megerősítette: ha a szervezési feladatok engedik, még a nyári szezonban visszatér a Kercs közelében fekvő régészeti helyszínre. Az ukrán főügyészség 2024 novembere óta folytat eljárást a kutató ellen, akit a nemzeti jelentőségű kulturális örökség részleges megsemmisítésével, valamint 4,8 millió dollár értékű károkozással vádolnak, és a távollétében is folytatják a nemzetközi jogi lépéseket.
Alekszandr Butyagin 1999 óta vezeti az Ermitázs északi-fekete-tengeri klasszikus régészeti részlegének expedícióját a Krím-félszigeten. Mürmékion az i. e. 6. században alapított, a Boszporoszi Királysághoz tartozó jelentős ókori görög polisznak számított, amelynek feltárása gazdag leletanyagot biztosít a hellenisztikus korszak kutatásához. Az ásatások a félsziget 2014-es orosz annexióját követően is megszakítás nélkül folytatódtak, Kijev hivatalos álláspontja szerint azonban mindez az ukrán állam engedélye nélkül, azaz illegálisan zajlik.
Az ukrán hatósági vádak fókuszában egy olyan páratlan kincslelet áll, amelyet Butyagin expedíciója tárt fel a megszállás évei alatt: harminc darab kifogástalan állapotú ókori aranypénz, amelyek közül huszonhat Nagy Sándor (i. e. 336–323), négy pedig féltestvére és utóda, III. Philipposz Arrhidaiosz (i. e. 323–317) uralkodása alatt vert sztatér. Ezek a fizetőeszközök a makedón hódítások korának legfontosabb veretei voltak, jelenlétük a Krímben pedig a fekete-tengeri térség kiterjedt ókori kereskedelmi kapcsolatait bizonyítja.
Az ukrán Külügyminisztérium közleménye rámutat: a leletek illegális elszállítása Oroszországba nemcsak Ukrajna, hanem az egyetemes történettudomány számára is veszteséget jelent, és Moszkva a kulturális értékek kisajátítását a terület feletti ellenőrzés legitimálására használja fel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
