Tumba Madžari Dédanya és az otthon szakrális védelme

2026. január 13. 11:05 Múlt-kor

A Tumba Madžari Dédanya felfedezése

1981-ben, Észak-Macedónia területén, Szkopje közelében, a Tumba Madžari nevű neolitikus településen került elő a Nagy Anya néven ismert agyagszobor. A lelet a Kr. e. hatodik évezredre keltezhető, és már felfedezésekor felkeltette a kutatók figyelmét szokatlan formájával.

A terrakotta szobor 39 centiméter magas. Felső része stilizált emberi alakot ábrázol. Kiemelkedő orra, hangsúlyos mellei és köldöke, valamint íves szemöldök alatt futó, vonalas szemábrázolása erőteljes karaktert ad neki. Karjai könyökben lefelé hajlanak, kezei laposan az alsó rész felszínén nyugszanak. A tarkón copfba vagy lófarokba fogott haj és a homlokon megmaradt barna festéknyomok a hajviselet részleteire utalnak.

A Tumba Madžari Dédanya szerepe

A Tumba Madžari Dédanya alsó része kocka alakú, amely feltűnően emlékeztet a neolitikus házak formájára. A szobrot egy olyan épületben találták meg, amelyet Kr. e. 5800 és 5200 között használtak. A körülbelül 8 × 8 méteres házat faoszlopokra támaszkodó paticsolt falak alkották. A lelet a tűzhely és a kemence közelében feküdt, számos ép kerámiaedénnyel együtt.

Az alsó rész üreges kialakítása arra utal, hogy a szobor oltárként is funkcionálhatott. Feltehetően füstölőt, szárított növényeket vagy gabonaáldozatokat helyeztek bele. Elhelyezése és formája azt sugallja, hogy a Nagy Anya az otthon fölé emelkedve annak védelmezőjeként jelent meg, mintegy a ház szerves részeként.

Hitvilág és párhuzamok

A Tumba Madžari Dédanya az anyaságot és a termékenységet középpontba állító neolitikus kultuszokhoz kapcsolható. Az Észak-macedóniai Régészeti Múzeum értelmezése szerint a nőalak a termékenység és az anyaság szimbóluma volt, amelyet a Nagy Anya istennő tiszteletével hoznak összefüggésbe. Bár Európa és a Közel-Kelet számos lelőhelyén ismertek hasonló női figurák, a ház és az istennő ilyen szoros egysége kizárólag a Balkán térségében figyelhető meg.