Tizennyolc elrabolt műkincset adott vissza Svájc Nigériának
2026. július 3. 10:03 Múlt-kor
Svájc három múzeuma 18 Benini bronzot adott vissza Nigériának, folytatva azt a nemzetközi folyamatot, amely a gyarmati korszakban elhurcolt afrikai műkincsek hazaszolgáltatását célozza. A műtárgyak több mint 120 éve kerültek ki eredeti otthonukból, amikor a Brit Birodalom 1897-ben feldúlta a Benini Királyságot.
A most visszaadott tárgyak közül tizennégy a Zürichi Egyetem Néprajzi Múzeumából, kettő a zürichi Rietberg Múzeumból, további kettő pedig a genfi Néprajzi Múzeumból került vissza Nigériába. A restitúció a 2021-ben indított Benin Initiative Switzerland program részeként valósult meg, amely a svájci közgyűjteményekben őrzött benini műtárgyak eredetét vizsgálta nigériai partnerekkel együttműködve.
A visszaszolgáltatott alkotások a híres Benin-bronzok közé tartoznak. A több száz bronz-, réz, sárgaréz- és elefántcsonttárgy egykor a mai Nigéria déli részén fekvő Benini Királyság uralkodói palotáját díszítette, ahol fontos vallási, politikai és ceremoniális szerepet töltöttek be. Bár gyűjtőnevük alapján jogosan feltételezhetnénk, hogy ezek a gyönyörű alkotások ebből az egyféle anyagból készültek, valójában számos alkotást rézből, sárgarézből vagy elefántcsontból hoztak létre.
A műkincsek 1897-ben kerültek Európába, amikor brit gyarmati csapatok egy büntetőexpedíció során elfoglalták és kifosztották Benin városát. Az akció miatt ezrek vesztették életüket, a királyi palotából pedig hatalmas mennyiségű műtárgyat hurcoltak el, amelyek később aukciókon és műkereskedőkön keresztül a világ több mint 130 múzeumába kerültek.
A lagosi ünnepségen a szobrok mellett egy bronz karkötőt és négy, a Niger-delta térségéből származó régészeti monolitot is visszaadtak Nigériának, amelyeket korábban Svájcban bűnügyi eljárások során foglalták le. Az átadással egy időben Svájc és Nigéria kulturális együttműködési megállapodást is aláírt, amely a kulturális örökség védelmét és a történelmi igazságtalanságok orvoslását kívánja elősegíteni.
Nigéria az elmúlt években a gyarmati időszakban elhurcolt afrikai műkincsek visszaszerzésének egyik legaktívabb szereplőjévé vált. Tavaly Hollandia 119 Benin-bronzot szolgáltatott vissza az országnak, ami eddig a legnagyobb ilyen jellegű restitúciónak számít, 2026 februárjában pedig a Cambridge-i Egyetem 116 műtárgy jogi tulajdonjogát ruházta át a nigériai Nemzeti Múzeumi és Műemléki Bizottságra (National Commission for Museums and Monuments), bár azok fizikai átadása még nem történt meg.
A műkincsek visszaszolgáltatása ugyanakkor továbbra sem mentes a vitáktól. A British Museum jelenleg is több mint 900, a Benini Királyságból származó tárgyat – köztük 203 Benin-bronzot – őriz, ám arra hivatkozva, hogy gyűjteménye jogilag elidegeníthetetlen, mindeddig elutasította Nigéria visszaszolgáltatási kérelmét. Emellett a már hazatért műkincsek elhelyezése is konfliktusokat váltott ki: 2025-ben például tiltakozások miatt elhalasztották a Nyugat-afrikai Művészetek Múzeumának (Museum of West African Art) megnyitását, mert egyes helyi közösségek szerint a visszakapott tárgyak kezeléséről a közösségi vezetőknek kellene dönteniük.
A Svájcból visszakerült műtárgyak egy részét a lagosi Nemzeti Múzeumban állítják ki, a többit pedig Edo államba, a Benin Cityben működő Nemzeti Múzeumba szállítják. A nigériai múzeumi hatóságok hosszabb távon egy olyan új kiállítóteret kívánnak létrehozni, amely a Hollandiából, Svájcból és a várhatóan Cambridge-ből visszatérő Benin-műtárgyakat együtt mutatja majd be.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
