Testközelből láthatók Gustav Klimt restaurált mennyezetfreskói Bécsben
2026. május 7. 18:53 Múlt-kor
A közelmúltbeli vízkárokat követő aprólékos restaurálási munkálatoknak köszönhetően a közönség számára most először váltak testközelből megtekinthetővé Gustav Klimt, testvére, Ernst Klimt, valamint Franz Matsch 19. századi, monumentális mennyezeti festményei a bécsi Burgtheaterben. Az ideiglenes felállványozáson keresztül elérhetővé vált műalkotások egyike Gustav Klimt egyetlen ismert, eddig mintegy 18 méteres magasságban rejtőző önarcképét is magában foglalja.
A bécsi színház lépcsőházát díszítő, tíz darabból álló freskósorozat az 1880-as évek végén készült, és a nyugati színháztörténet fejlődési ívét mutatja be az ókori görög kezdetektől a 19. századig. A közelmúltban a mennyezeti alkotások súlyos vízkárokat szenvedtek, helyreállításukat a restaurátorok tisztított vízzel és pamuttörlőkkel, rendkívüli óvatossággal végezték el.
A munkálatok idejére felállított állványzat páratlan lehetőséget biztosít az érdeklődők számára, hogy a színház vezetett túráinak keretében centiméteres közelségből tanulmányozzák a festők ecsetkezelését. A legkiemelkedőbb alkotás az a kompozíció, amely a Globe Színházban a londoni Erzsébet királynő előtt játszott Romeó és Júlia előadását ábrázolja; ezen a képen Gustav Klimt önmagát is megörökítette egy korabeli fodros gallérban, testvére, a vörös zekét viselő Ernst, és Franz Matsch társaságában. A túrák iránti érdeklődés olyannyira felfokozott, hogy a jegyek azonnal elfogytak.
A Burgtheater megbízása jelentette a hírnévhez vezető utat a fiatal Gustav Klimt számára. Az 1880-as években az osztrák főváros jelentős arculatváltáson ment keresztül: Ferenc József császár grandiózus városfejlesztési projektje, a Ringstrasse kiépítése során olyan neobarokk középületek születtek, mint az Operaház, a Parlament, a Szépművészeti Múzeum és maga a Burgtheater. Klimt, aki a bécsi Iparművészeti Iskolában tanult építészeti festészetet, 1883-ban nyitott közös, színházi dekorációkra specializálódott stúdiót testvérével és Matsch-csal. A három művész gyors, megfizethető és magas minőségű munkájával lenyűgözte a bécsi elitet; a Burgtheater projektjéért Gustav Klimt a császártól az Arany Érdemkeresztet is átvehette.
A freskósorozat további darabjai között Gustav Klimt megörökítette Theszpiszt, a tragédia ókori "feltalálóját" is, míg Matsch Szophoklész Antigonéját, Ernst Klimt pedig Molière-t ábrázolta XIV. Lajos francia király udvarában. Érdekesség, hogy ezek a korai, naturalista és történelmileg hű alkotások még nyomokban sem tartalmazzák azt a dekoratív absztrakciót és szimbolizmust, amely a későbbiekben, az 1890-es évek végétől a bécsi szecesszió vezéralakjává és világhírűvé tette Klimtet.
A korai alkotások műpiaci felértékelődését jelzi, hogy tavaly a Sotheby's londoni árverésén Ernst Klimt egyik, a bajor Hanswurst (Paprikajancsi) figurát ábrázoló színházi freskójának festőállványos verziója 2,2 millió fontért kelt el; a művet a mindössze 29 évesen, váratlanul elhunyt Ernst halála után bátyja, Gustav fejezte be.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
