Szent Ágoston városába látogatott XIV. Leó pápa

2026. április 18. 09:13

A katolikus egyházfő, aki a történelem során első pápaként tett apostoli látogatást az észak-afrikai országban, a világ egyik legrégebbi szerzetesrendje, az ágostonosok tagjaként korábban már kétszer járt a térségben. A program az ókori és kora keresztény régészeti park megtekintésével indult. Ezt követően a pápa felkereste a Kis Szegény Nővérek (Jeanne Jugan által a 19. században alapított) rendjének helyi idősotthonát, ahol a szerzetesnők mintegy negyven, többségében muszlim vallású gondozottat látnak el, és ahol a kápolna mellett egy kisebb mecset is helyet kapott.

A vizit az 1930-as években épült ágostonos rendházban folytatódott, majd egy szentmisével zárult a 19–20. század fordulóján emelt Szent Ágoston-bazilikában, amely napjainkban a keresztények, muszlimok és zsidók vallásközi találkozóhelyeként is funkcionál.

Szent Ágoston városa

A Földközi-tenger partján, a tunéziai határ közelében fekvő Annaba – ókori nevén Hippo Regius – gazdag történelmi múlttal rendelkezik. A föníciaiak által alapított település a Római Birodalom idején élte virágkorát, és már a 3. században püspöki székhellyé vált. A város vallástörténeti jelentőségét Aurelius Augustinus, azaz Szent Ágoston (354–430) adja, aki 396-tól haláláig, több mint három évtizeden át szolgált Hippóna püspökeként.

A késő ókor egyik legkiemelkedőbb keresztény filozófusa és teológusa a városban alkotta meg életművét, miközben a település a nyugatrómai kereszténység egyik szellemi központjává fejlődött. A régészeti feltárások során napvilágra kerültek a római kori épületek mellett a kora keresztény emlékek is, köztük a Basilica Pacis alapjai, abban az épületben, ahol Szent Ágoston egykor misézett.

A város ókori korszaka a Nyugatrómai Birodalom válságával párhuzamosan ért véget. Az Észak-Afrikába betörő keletgermán vandál törzsek tizennyolc hónapig tartó ostrom után, 431-ben foglalták el Hippónát, nem sokkal Szent Ágoston halála után. Bár a 6. században a Keletrómai Birodalom csapatai Justinianus császár uralkodása alatt még visszaszerezték az irányítást a térség felett, a 698-as arab hódítás végleg lezárta az antik periódust.

Az elpusztult ókori városmag mellett az arab hódítók új települést építettek, amely az Annaba nevet kapta. A modern korban ipari és turisztikai központtá fejlődött városban a római és bizánci romok, valamint a katolikus egyház jelenléte napjainkig őrzi a település több ezer éves, kultúrákon és birodalmakon átívelő örökségét.