Visszanyerte eredeti színeit Perugino korai Madonnája

2026. június 8. 12:41 Múlt-kor

A restaurálás során a szakértők nemcsak az elszíneződött, oxidálódott lakkréteget távolították el, hanem átfogó tudományos vizsgálatokat is végeztek. A röntgenfelvételek és az infravörös reflektográfiás elemzések új információkkal szolgáltak a táblakép szerkezetéről, a festő munkamódszereiről, a műalkotáson végbemenő változásokról, sőt, Perugino korai stílusfejlődéséről is. Kiderült például, hogy az alkotást - bár kompozíciójában és formavilágában jól érzékelhető a firenzei műhelyek, valamint Andrea del Verrocchio tanításának hatása - a flamand festészeti technikák is inspirálhatták, különösen a részletek iránti érzékenységben, a fényábrázolási technikák finomításában, illetve az egyes motívumok aprólékos kidolgozásában.

Az 1470 körül készített alkotáson Szűz Mária és a gyermek Jézus látható gondosan megszerkesztett, harmonikus kompozícióban. A festő ezen korai táblaképén a meztelenül ábrázolt, gyermek Jézus áldást osztva egyenesen a nézőre tekint, ami a művészettörténészek szerint a firenzei művészeti közeg, különösen Verrocchio műhelyének hatását tükrözi, míg a háttér nyugodt tája és a tiszta égbolt már Perugino későbbi stílusának jellegzetes elemeit vetíti előre. A Szűz Mária előtt látható tengelic a keresztény ikonográfiában Krisztus jövőbeli szenvedésére utal.

A restaurálásnak köszönhetően ismét jól láthatóvá váltak a festmény eredeti színei és aprólékosan kidolgozott részletei. A felújítás kapcsán a szakemberek különösen a fényábrázolás kifinomult átmeneteit, valamint a kék és vörös tónusok intenzitását emelték ki.

A mű elemzése arra is rávilágított, hogy Perugino korai alkotásaiban nemcsak a firenzei műhelyek, hanem a flamand festészet hatása is megfigyelhető. Az aprólékos kidolgozottság, illetve a fényérzékeny ábrázolás olyan stílusbeli sajátosságok, amelyek később is meghatározó szerepet játszottak a művész alkotásaiban.