Ókori folytonosságról mesél a Nílus-deltában feltárt település
2026. június 8. 13:33
Kiterjedt görög-római kori temetőt és az ókori egyiptomi civilizáció legkorábbi időszakaiból származó településrétegeket tártak fel az egyiptomi Tell Kóm Azíza területén. A Legfelsőbb Régészeti Tanács missziójának friss kutatási eredményeiről kiadott hivatalos jelentés rámutat, hogy az ásatás páratlan részletességgel dokumentálja a Nílus-delta évezredeken átívelő temetkezési szokásait és mindennapi életét. A leletanyag egyetlen helyszínen teszi vizsgálhatóvá az egymást váltó korszakok kulturális folytonosságát és változásait.
A feltárás során a régészek rendkívül változatos temetkezési formákat azonosítottak. A legegyszerűbb, közvetlenül a földbe ásott síroktól kezdve a vályogtéglával bélelt aknákon és a festett gipszkoporsókon át a korszakban elterjedt hordó alakú kerámiakoporsókig számos típus előkerült. Hisám el-Lejti, a Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára a jelentésben kiemelte, a halottak tájolása és testtartása is jelentős eltéréseket mutat.
Egyes elhunytakat észak-déli vagy kelet-nyugati irányban helyeztek nyugalomra, míg több esetben a mellkason keresztbe font karokkal történő, úgynevezett oziriszi testtartást alkalmazták, amely szorosan kapcsolódott az újjászületésbe és a túlvilági életbe vetett ókori egyiptomi hithez.
A görög-római nekropolisz az Óbirodalom, az Újbirodalom és a Későkor idejéből származó korábbi településrétegeken fekszik, ami a terület folyamatos lakottságát és kulturális fontosságát bizonyítja.
A sírok mellett a kutatók a mindennapi élethez kapcsolódó tárgyak hatalmas gyűjteményét hozták felszínre. A cserépedények, kőeszközök, kenyérsütő formák, kemencék és tárolóedények mellett nagy mennyiségű hal-, madár- és emlőscsontot is találtak, amelyek értékes információkkal szolgálnak a korabeli lakosság étrendjéről és életkörülményeiről. Serif Fati egyiptomi turisztikai és régészeti miniszter értékelése szerint a lelőhely komplex régészeti adatbázist nyújt az ember és a környezet évezredes kölcsönhatásáról.
Az ásatás egyik legszokatlanabb felfedezése egy vadkan teljes csontvázának megtalálása volt az egyik régészeti rétegben, ami az ókori egyiptomi temetkezési kontextusban kivételesen ritkának számít. Hálid Abd el-Gáni Farhát, a buhejrai régészeti terület főigazgatója elmondta, a lelet különösen figyelemre méltó, mivel a sertéseket a vallási hagyományokban gyakran a tisztátalansággal és negatív szimbólumokkal társították, többnyire a káoszt megtestesítő Széth istenhez kötve őket. A kutatók feltételezik, hogy a temetkezés a terület egy adott korszakának specifikus gazdasági vagy lakossági tevékenységéhez köthető.
A szakemberek szerint az eredmények megerősítik, hogy Tell Kóm Azíza kulcsfontosságú lelőhely a Nílus-delta civilizációinak megértésében, a feltárások pedig a következő szezonokban is folytatódnak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
