Róma hat kifosztása
2015. szeptember 21. 08:15
A szellemváros
Miután a Nyugatrómai Birodalom utolsó császárát, Romulus Augustulust 476-ban lemondatták trónjáról (a történeti hagyomány ezt a napot jelölte meg az ókor végpontjaként), Róma évtizedekre germán és keleti gót (osztrogót) királyok fennhatósága alá került. Bár Justinianus a 6. században visszaszerezte az egykori birodalom egyes területeit (hadvezére, Belizár 536-ban foglalta vissza először Rómát), a gótok Totila vezetésével hamarosan fellázadtak, és Róma ellen vezették hadaikat. Prokópiosz bizánci történetíró leírása szerint Totila alakulatai 546 decemberében az éjszaka leple alatt négy római katona árulásának köszönhetően betörtek a Porta Asinarián, megfutamították a kisszámú helyőrséget, majd több héten át tartó fosztogatásba kezdtek.
Ahhoz képest azonban, hogy megesküdtek arra, hogy juhlegelővé fogják változtatni Rómát, 547 elején nagyobb pusztítás nélkül vonultak ki a városból. Bár az ősi épületek többsége továbbra is állt, Róma fénykora ekkor már messze volt. Míg a város dicső napjaiban egymillióan is éltek a falai között, a keleti gót támadás idején néhány száz lakos maradt a városban (ráadásul a keleti gót uralom heteiben ők is elhagyták Rómát), és békésebb időszakokban is mindössze néhány tízezer lakos lézengett az ősi műemlékek között.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
