Róma hat kifosztása
2015. szeptember 21. 08:15
Akik az aranyat is lelopták a templomokról
A vandalizmus szó, amely hosszú ideje gyakorlatilag a rombolás szinonimája, egy germán törzs, a vandálok nevéből ered, akik 455-ben dúlták fel Rómát. Az akció kiváltó okát III. Valentinianus császár meggyilkolása szolgáltatta, aki korábban a vandálokkal kötött békeszerződés részeként lányát, Eudociát is odaígérte Geiserich királynak. Mivel a vandál uralkodó a császár halálával semmisnek tekintette a békeszerződést, csapataival betört Itáliába, és Róma ellen vonult. Mivel a rómaiak nem tudták feltartóztatni a vandál hadakat, I. Leó pápát elküldték, hogy tárgyaljon Geiserichkel. Az egyházfő igyekezett meggyőzni a vandál királyt, hogy ne égesse fel Rómát és gyilkolja le a lakóit, cserébe pedig megígérte, hogy harc nélkül vonulhatnak az Örök város kapujáig.
A vandál uralkodó hadaival 455. június 2-án tört be a városba, és ígéretéhez híven nem rombolta le teljesen a várost, és a gyilkosságoktól is tartózkodott, de a 14 napos fosztogatásnak számos értéktárgy esett áldozatul. Többek között a császári palota kincsei, valamint a Jupiter-teplom bronzból készült, arannyal bevont tetőzetének a fele is a zsákmány között szerepelt. Eudoxia, az özvegy császárné két lányával együtt szintén kénytelen volt a vandálokkal tartani Afrikába, ráadásul az idősebbik utód a vandál trónörökös, Hunerich felesége lett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
