Rekordáron kelt el a nácik által elrabolt szökőkút
2026. június 8. 15:06
Négymillió eurós rekordáron árverezték el Georg Kolbe német szobrászművész Táncosnő kútja című alkotását Berlinben, miután az intézmény visszaszolgáltatta azt az eredeti, holokausztban meggyilkolt tulajdonos örököseinek.
A Villa Grisebach aukciósház nyári árverésén múlt csütörtök este értékesített műalkotás a művész eddigi legmagasabb leütési árát érte el, megdöntve egy korábbi, 1,4 millió eurós rekordot. A szökőkutat a berlini Georg Kolbe Múzeum 2024-ben indított kutatási projektje nyomán, idén februárban adták vissza Heinrich Stahl egykori tulajdonos leszármazottainak.
Daniel von Schacky, az aukciósház ügyvezető igazgatója megtiszteltetésnek nevezte, hogy a család rájuk bízta a visszaszolgáltatott mű értékesítését. Kathleen Reinhardt múzeumigazgató hozzátette, hogy a gyűjtemények nem megváltoztathatatlan örökségek, hanem folyamatosan újraértelmezendő kulturális javak.
Az 1922-ben készült Táncosnő kútja egy bronzból öntött fehér táncosnőt és három, mészkőből faragott, guggoló szomáliai férfit ábrázol. A mű a múzeum elemzése szerint hűen tükrözi a korszak gyarmati ábrázolási konvencióit és az ahhoz kapcsolódó hierarchiákat. A szökőkutat eredetileg az ismert biztosítási bróker és műgyűjtő, Heinrich Stahl, valamint felesége, Jenny rendelte meg berlini villájukba. A férfi pozícióját és kapcsolatait felhasználva számos embernek segített elmenekülni a Harmadik Birodalomból, saját emigrációs kísérletét azonban a Gestapo megakadályozta.
A náci hatóságok Stahlt arra kényszerítették, hogy teljes vagyonát, köztük a szökőkutat is áron alul eladja. Az alkotást Theodor Dimanow bolgár konzul vásárolta meg, aki a második világháború után a Franco vezette Spanyolországba menekítette a bronzfigurát. A Stahl házaspárt 1942-ben a theresienstadti gettóba deportálták, ahol Heinrich néhány hónap múlva tüdőgyulladásban elhunyt. Felesége túlélte a borzalmakat, és az Egyesült Államokban újra találkozott az 1930-as évek végén Németországból elmenekült fiukkal, Brunóval.
A Georg Kolbe Múzeum az 1970-es években figyelt fel a szobor hollétére, majd a bronzfigurát Madridból, a mészkő talapzatot pedig egy berlini nyugdíjasotthonból vásárolta meg. Az újraegyesített művet 1979-ben állították fel a múzeum kertjében. Noha a család egy jogi képviselője 2001-ben lemondott a visszaszolgáltatásról, a legújabb kutatások rávilágítottak, hogy a döntés nem tükrözte a teljes rokonság akaratát. A felek végül az 1998-as, a náci korszakban elkobzott műkincsek sorsát rendező washingtoni alapelvekkel összhangban békés megállapodásra jutottak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
