Papnők rejtett koporsói kerültek elő Luxorban
2026. március 6. 14:56 Múlt-kor
Egy egyiptomi régészeti misszió 22 gazdagon festett fakoporsót és nyolc, agyagpecséttel lezárt papiruszt tárt fel Luxor nyugati partján. A lelet a harmadik köztes kor időszakából származik, és az Ámon énekeseiként ismert nők vallási szerepére, valamint a korszak temetkezési gyakorlatára vet új fényt.
Rejtett kamra Luxor nyugati partján a harmadik köztes kor idejéből
A régészek Luxor nyugati partján, a Kurna térségében, Szeneb sírjának udvara délnyugati sarkában dolgoztak, amikor egy sziklába vájt, téglalap alakú temetkezési kamrára bukkantak. A térség régóta a magas rangú tisztviselők és templomi alkalmazottak temetkezési központja.
A misszió a Régiségek Legfelsőbb Tanácsához és a Zahi Hawass Foundation for Antiquities and Heritage szervezethez kapcsolódik. A kamra 22 fakoporsót rejtett, amelyeket több rétegben, egymás fölé rendezve helyeztek el.
A koporsókat tíz vízszintes sorban rendezték el. A fedeleket levették az aljakról, hogy a szűk térben minél több elhunytat tudjanak elhelyezni. Ez tudatos és gondosan megtervezett temetkezési megoldásra utal.
Az előzetes vizsgálatok szerint a leletek a 21. és 25. dinasztia közötti időszakból, vagyis a harmadik köztes kor idejéből, i. e. 1070 és 664 közötti évekből származnak.
Ámon énekesei a harmadik köztes kor vallási életében
A koporsókon a legtöbb esetben nem személynevek szerepelnek, hanem funkcionális címek. A leggyakrabban előforduló megnevezés az „Ámon énekese”.
Ez a cím olyan nőket jelölt, akik részt vettek az Ámon istennek szentelt templomi szertartásokban. A közeli Karnak templomkomplexuma Ámon kultuszának egyik legfontosabb központja volt. Az énekesek liturgikus szerepet töltöttek be, és jelenlétük a vallási rituálék elengedhetetlen része volt.
A címek koncentrációja új kutatási irányt nyit. A szakemberek részletesebben vizsgálhatják, milyen társadalmi státusszal és vallási feladatkörrel rendelkeztek ezek a nők a harmadik köztes kor politikailag és vallásilag összetett időszakában.
Lezárt papiruszok mint információs kincsek a harmadik köztes korból
A koporsók és múmiák mellett a régészek kerámiaedényeket is feltártak, amelyeket feltehetően a mumifikálási rítusok során használtak.
Kiemelkedő jelentőségű a nyolc lezárt papirusz, amelyeket egy nagy kerámiaedényben találtak meg. Több példányon megmaradt az eredeti agyagpecsét. A dokumentumok értékes vallási vagy adminisztratív információkat őrizhetnek.
A szakértők a papiruszokat „információs kincsként” jellemzik. Tartalmuk elemzése később pontosabb képet adhat a harmadik köztes kor vallási gyakorlatáról és a temetkezésekhez kapcsolódó rítusokról.
Konzerválás és további kutatás Luxorban
A koporsók sürgős konzerválási beavatkozást igényelnek. A restaurátorok stabilizálják a meggyengült farostokat, megszilárdítják a lepergő pigmentrétegeket, és gondos mechanikus tisztítást végeznek. Így őrzik meg az élénk színeket, mielőtt a műtárgyakat biztonságos tárolóba szállítják. Zahi Hawass, az expedíció vezetője úgy fogalmazott, hogy a lelet rendkívüli módon gazdagítja a harmadik köztes kor régészeti adatait.
A kutatás nem zárult le. A szakemberek tovább vizsgálják a kamrát, és igyekeznek azonosítani azokat az eredeti sírokat, amelyekből a koporsókat áthelyezték. Céljuk, hogy rekonstruálják a gondosan elrejtett temetkezési együttes teljes történetét.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
