Országegyesítéstől nemzetegyesítésig – a Trianon-emlékművek szimbólumváltozásai
2021. június 4. 14:38 Molnár Zsolt
Országzászlók
Az 1925-ben kibontakozó, irredenta célzatú országzászló-mozgalom létrehozója a trianoni fájdalom volt. A díszes talapzaton álló, félárbócra eresztett magyar zászlók erősítették a magyarság összetartozását, illetve reményt kívántak adni a szétszakított haza egyesítésére.
Az országzászlók „állandó kelléke” a Trianon előtti, 1915-ös hivatalos középcímer volt, lobogóját gyakran angyalokkal ékesítették. Jelmondata az „Így volt, így lesz!” felirat, amelynek vagy a lobogón, vagy a talapzaton szerepelnie kellett. Több mint ezer településen állítottak országzászlós emlékműveket, amelyek nagyobb részét 1945 után lebontották, esetenként átalakították más jellegű emlékművé.
2000-ben a nemzeti jelképek használatáról szóló kormánypárti törvényjavaslat kísérletet tett az országzászló-mozgalom felélesztésére is: a millenniumi emlékévben a magyarországi településeket országzászló állítására kötelezték volna. A végleges törvénymódosításból a javaslat kimaradt, ennek ellenére számos településen születtek új országzászlók, illetve sok helyen megtörtént a korábban lerombolt vagy átalakított országzászlók helytörténeti, értékőrző motivációjú felújítása.
A felújítás több esetben funkcióbővítéssel, illetve módosulással járt, így például a helyreállított emlékművekre a világháborúkban elesett hősök neve is felkerült. Második világháborús emléktáblával látták el a megújult balatonboglári országzászlót, amelynek érdekessége, hogy az emlékmű eredeti szerepkörét nem hangsúlyozták ki, hanem a következő semleges tartalmú felirattal látták el: „Múltért, jövőért.”
Az országzászlókultusz átalakulásának jelét tapasztalhatjuk Balatonalmádiban is, ahol az egykori országzászlót 1997-ben úgy újították fel, hogy a talapzatra két további zászlórudat építettek be, hogy a nemzeti zászló mellett a város és a határon túli testvérváros lobogóját is felvonhassák. A zászlórudak talapzata előtti vöröskő emlékmű viszont egyértelműen őrzi a történelmi Magyarország körvonalait.
Organikus szimbólumok
Az organikus szimbólumok már a két világháború között is megjelentek a Trianon-ábrázolásokon. A megcsonkított, majd újra kizöldülő fa például számos korabeli plakáton és képeslapon is előfordult. A 21. század küszöbére érve, azt átlépve, egyre gyakrabban születtek olyan emlékművek, ahol a Trianon-tematika nem direkt politikai célzattal, hanem csupán burkoltan és áttételesen, a motívumok használatán keresztül van jelen. Ezek közé sorolhatók a Kárpát-medencei gyökerekre utaló életfa-ábrázolások, amelyek kőbe vésve vagy fába faragva jelenítik meg a Trianon előtti Magyarország határaira emlékeztető gyökereket, amelyekből a fa táplálkozik. Ilyen ábrázolást találunk többek között a bábolnai (Komárom-Esztergom megye) és az egerági (Baranya megye) összetartozás-emlékműveken. Érdekes megoldást alkalmaz a tatabányai emlékmű, ahol a krómacél életfa a Kárpát-medence vízrajzi térképét jeleníti meg: a fa törzse a Duna, vastagabb ágai pedig a nagyobb folyók, a térképszerű lombkorona levelei a magyarlakta területeket jelzik.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
