Orosz légicsapások pusztították el a Csernobili Múzeum épületét
2026. május 28. 08:48
Súlyos károkat szenvedtek Kijev kiemelt jelentőségű kulturális intézményei, miután május 24-én az orosz haderő kiterjedt támadást hajtott végre az ukrán főváros ellen. A támadássorozat, amely részben megsemmisítette az Ukrán Nemzeti Csernobil Múzeumot és megrongálta az Ukrán Nemzeti Művészeti Múzeumot (NAMU), ismét rávilágít a fegyveres konfliktusok épített örökségre és a nemzeti emlékezetre jelentett, sok esetben visszafordíthatatlan veszélyére.
A BBC szerint az orosz légierő 90 rakétával és mintegy 600 drónnal támadta a régiót, amelyből az ukrán légvédelem az eszközök túlnyomó többségét megsemmisítette. A bevetett fegyverek között szerepelt egy Oresnyik típusú hiperszonikus rakéta is, amelynek indítása politikai erődemonstrációnak tekinthető a korábbi, Sztarobilszk városa elleni ukrán műveletekre válaszul.
A csapások nem csupán a civil infrastruktúrát érintették, hanem felbecsülhetetlen értékű kulturális létesítményeket is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tájékoztatása szerint a legújabb támadás gyakorlatilag megsemmisítette a negyven évvel ezelőtti nukleáris katasztrófának emléket állító, nemrég felújított Csernobil Múzeum épületét. A megközelítőleg 1350 darabos gyűjtemény negyven százalékát, köztük Marija Primacsenko elismert népművész egy festményét, valamint az orosz csapatok 2022-es csernobili kivonulásakor kitűzött ukrán zászlót a mentőcsapatoknak sikerült biztonságba helyezniük.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése alapján a pusztítás kiterjedt a főváros más történelmi és művészeti központjaira is. Kritikus károkat szenvedett Kijev legrégebbi, 130 éves művészeti múzeuma, a NAMU. Bár az intézmény által őrzött több mint 40 ezer műtárgy sértetlen maradt, a gipszfalak, ablakok és tetőablakok beszakadása miatt a múzeum határozatlan időre bezárta kapuit, a háború dacára újonnan megnyitott kiállításukat pedig le kellett bontani.
Szerkezeti károk keletkeztek a centenáriumát ünneplő Tarasz Sevcsenko Irodalmi Intézet épületében, a Kijevi Kisoperában, a Kijevi Városi Akadémiai Opera- és Balettszínházban, valamint a 46 éves, kulturális örökségvédelmi státusszal rendelkező Zsitnyij piacon is. A közeli Hinaus Galéria ablakai betörtek, de a 18. századi ukrán filozófus, Hrihorij Szkovoroda újonnan leleplezett mozaikjai épségben maradtak.
Az ukrán kulturális intézményrendszer a négy éve tartó háború kezdete óta folyamatos küzdelmet folytat a nemzeti gyűjtemények megmentéséért: a műtárgyak egy részét külföldre menekítették, másokat titkos és megerősített óvóhelyeken raktároztak el. A folyamatos fosztogatások és a fizikai megsemmisülés veszélye ellenére a múzeumok a mostani csapásokig igyekeztek fenntartani a működésüket. A friss infrastrukturális veszteségek azonban az ukrán kulturális örökségvédelem újabb krízisét jelentik.
Tetjana Berezsna, Ukrajna humanitárius politikáért felelős miniszterelnök-helyettese és kulturális minisztere a hétvégi események kapcsán úgy fogalmazott, hogy a kulturális központok elleni csapások a nemzeti emlékezet felszámolására irányuló kísérletek. Ezt a narratívát erősítette meg Ihor Klimenko belügyminiszter is, aki emlékeztetett: míg a múltban az orosz és szovjet vezetés a csernobili katasztrófa eltitkolásán fáradozott, ma azokat az intézményeket pusztítja, amelyek a történelmi tényeket hivatottak megőrizni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
