Olvashatóvá válnak a herculaneumi papiruszok
2015. január 22. 13:45 MTI, Múlt-kor
Több száz, a Vezúv 2000 évvel ezelőtti kitörésekor betemetett és elszenesedett papirusz vált olvashatóvá egy új röntgeneljárásnak köszönhetően - írta a Nature Communications tudományos folyóirat kedden megjelent száma.
A láva fogságába zárt város
Egy új röntgensugár alapú eljárásnak köszönhetően több száz, az ókori Herculaneumban talált sérült, illetve elszenesedett papiruszt lehet kibetűzni, mindezt a tekercsek szétnyitása nélkül. A tudósok korábban is próbálkoztak röntgensugaras vizsgálatokkal, ám mivel az ókorban faszén és ragasztó keverékéből készült tintával írtak, azt gyakorlatilag lehetetlen volt megkülönböztetni a megégett papirusz anyagától - magyarázta Vito Mocella olasz fizikus.
Papirusztekercs a nápolyi Nemzeti Könyvtárban
I.sz. 79. augusztus 24-én a kitörő Vezúv hamuja Pompeji mellett a közeli Herculaneum városát is betemette. Az eső a hegyoldalakról érkező iszappal és kaviccsal árasztotta el Herculaneumot, és mintegy 25 méter magas réteg alá temette. Mivel a szelek délkeleti irányba fújták a kilövellt vulkáni anyagokat, azok elsősorban Pompeji városát és környékét temették vastag hamu és lapilli-réteg alá.
Herculaneum a Vezúv nyugati oldalán helyezkedett el, így a vulkán kitörésének kezdeti fázisa csak kismértékben érintette a várost, a láva pedig megőrizte a várost az utókornak. Mivel Herculaneumot egy több méteres lávafolyam borította be, pontos helye évszázadokra feledésbe merült, s csak az 1700-as évek elején fedezték fel újra. Az első alkotások a 18. század elején, a III. Károly király uralkodása idején ásott feltáró alagútból kerültek elő, a módszeres ásatások pedig 1738-tól kezdődtek meg, de az utóbbi évtizedek tudományosan megalapozottabb régészeti kutatásai is jelentős felfedezésekkel gazdagították a gyűjteményt.
Az 1750-es években régészek Julius Caesar apósa, Lucius Calpurnius Piso Caesoninus külvárosi villájában (villa suburbanat) egy könyvtárat fedeztek fel. A papiruszok villája egy nagy épületkomplexum, amely a várostól északnyugati irányban található. Nevét onnan kapta, hogy 1785 elszenesedett papirusztekercset találtak benne, amelyek fontos dokumentációként szolgálnak a város mindennapjairól. A villához díszkert, zöldségeskert, valamint szőlőültetvény csatlakozott.
A történészek azóta számos módszerrel próbálkoztak, hogy valahogy kibetűzzék a papiruszok olvashatatlan szövegeit: volt, hogy higanyban áztatták, mások rózsavízbe tették őket, s további, ma már egészen bizarrnak számító praktikát alkalmaztak, de hiába. Mivel a legtöbb eljárás súlyos károkat okozott a papiruszokban, a szakértők úgy döntöttek, hogy a megmaradt szövegeket inkább egy időre a nápolyi Nemzeti Könyvtárban helyezik el. Néhány évvel ezelőtt tudósok ismét megpróbálkoztak a szövegek olvasásával, s ezúttal komputertomográfiával vizsgálták őket.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
