Ókori római vízvezetéket tártak fel Pozsonyban
2026. április 15. 08:56
Újabb római kori vízvezeték maradványait tárták fel az oroszvári kastély felújítási munkálatai során, ami a Limes Romanus mentén szolgáló katonák korábban feltételezettnél jóval magasabb életszínvonalára utal – derül ki a The Slovak Spectator angol nyelvű szlovák hírportál tudósításából. A Nagyszombati Egyetem régészei által azonosított, második századi infrastruktúra azt bizonyítja, hogy a határvidéken állomásozó légiók nemcsak egyszerű faépítményekkel, hanem kőből és téglából emelt komplexumokkal is rendelkeztek.
A felfedezés egy tavaly márciusi feltárás folytatása, amelynek során a mai Szlovákia területén elsőként azonosítottak ilyen típusú római vízvezetéket. Erik Hrnčiarik, a Nagyszombati Egyetem docense a helyi sajtónak elmondta: a most megtalált második, az elsővel megegyező szerkezetű vezeték kőből épült, alapját pedig római téglákkal bélelték.
Az építmények enyhe lejtéssel vezették a Duna vizét a táborhoz kapcsolódó épületegyüttes felé. A szakemberek szerint a leletanyag egyértelműen állandó kőépületek, sőt, potenciálisan egy katonai fürdőépület egykori jelenlétére utal a Gerulata tábor területén.
A feltárás során a kutatók szigorú óvintézkedések mellett, speciális védőruházatban és légzőmaszkban vettek mintákat a vezetékek belső felületéről, hogy elkerüljék a biológiai szennyeződést. Az üledékmintákat az olaszországi Genovába, egy erre szakosodott kutatóintézetbe küldték elemzésre.
A több hónapot igénybe vevő vizsgálatoktól nemcsak annak megállapítását várják, hogy a vizet ivóvízként vagy egyéb (például fürdő- vagy ipari) célokra használták-e, hanem az ókori Pannonia flórájának és faunájának pontosabb rekonstruálását is. A kastély területén a régészeti munkálatok április és május fordulóján folytatódnak, a kutatóknak egy évük maradt a terület teljes átvizsgálására az építkezés újraindulása előtt.
A Limes Romanus és a markomann háborúk
A mai Pozsonyhoz tartozó Oroszváron (Rusovce) fekvő Gerulata a Római Birodalom északi határát védő erődrendszer, a Limes Romanus kulcsfontosságú állomása volt Pannonia provinciában. A Kr. u. 2. században létesített tábor elsődleges stratégiai célja a Duna vonalának biztosítása volt a mai Szlovákia területén élő germán törzsek, elsősorban a markomannok és a kvádok betöréseivel szemben.
Az akár ezer fős helyőrség befogadására is alkalmas erődítmény a 2. század végi markomann háborúk idején kiemelt katonai szerepet játszott. A tábort a 4. században hagyták el, az írott források pedig 433-ban említik utoljára.
A most feltárt vízvezeték-hálózat felülírja a birodalom peremvidékéről alkotott hagyományos történeti képet. Míg korábban a kutatók zöme úgy vélte, hogy a limes menti határőrizetet ellátó alakulatok spártai körülmények között, fa- és földszerkezetű erődökben éltek, a magas szintű mérnöki tudást igénylő vízvezetékek és a feltételezett kőépületek a római civilizációs vívmányok és az urbanizációs folyamatok jelenlétét bizonyítják a birodalom legszélső, katonai konfliktusokkal terhelt határvidékén is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
