Nem biztos, hogy belterjesség okozta a neandervölgyiek kihalását
2026. június 29. 11:23 Múlt-kor
Egy új genetikai vizsgálat megkérdőjelezi azt az elméletet, miszerint a neandervölgyiek eltűnésében meghatározó szerepet játszott a belterjesség. A mai Belgium és Franciaország területén élt 27 egyed DNS-ének elemzése alapján úgy tűnik, hogy a faj egyes populációi genetikai szempontból jóval változatosabbak voltak annál, mint azt a kutatók korábban feltételezték.
A kutatók 27, mintegy 52–40 ezer évvel ezelőtt a mai Belgium és Franciaország területén élt neandervölgyi maradványainak DNS-ét elemezték. A szakértők legnagyobb meglepetésére a kapott eredmények nem mutattak ki olyan örökletes mintázatokat ezeknél az egyedeknél, amelyek a közeli rokonok közötti szaporodásra utalnának, pedig ezt a jelenséget korábban a faj eltűnésének egyik lehetséges magyarázatának tekintették.
A neandervölgyiek genetikai állományáról alkotott korábbi képet mindössze négy, kiváló minőségben szekvenált genom alapozta meg, amelyek közül három Szibériából, egy pedig Horvátországból származott. Ezek elemzése arra utalt, hogy az elszigetelt, kis létszámú populációkban bevett gyakorlat volt a rokonok közötti szaporodás, amely káros mutációk felhalmozódásához és a genetikai változatosság csökkenéséhez vezethetett, hozzájárulva ezzel a neandervölgyiek fokozatos eltűnéséhez.
Az új eredmények ugyanakkor azt mutatják, hogy az északnyugat-európai neandervölgyi csoportokban nem figyelhető meg a káros mutációk számának növekedése, és bár genetikailag ők sem voltak olyan sokfélék, mint az ugyanebben az időszakban élt Homo sapiensek, a kutatók nem találtak olyan jeleket, amelyek széles körben elterjedt belterjességre utalnának. A szakértők emellett arra sem találtak bizonyítékot, hogy ezek a neandervölgyiek keveredtek volna a korabeli Homo sapiens populációkkal. A kutatást vezető Alba Bossoms Mesa szerint ennek több lehetséges magyarázata is van: elképzelhető, hogy a neandervölgyiek és a modern emberek ugyan találkoztak egymással, de társadalmi szokásaik miatt csak ritkán nemzettek közös gyermekeket. Az sem kizárt, hogy a vegyes származású gyermekek Homo sapiens közösségekben nőttek fel, ezért örökítőanyaguk a vizsgált neandervölgyi csoportokban nem maradt fenn.
A kutatás arra utal, hogy a korábban vizsgált szibériai neandervölgyi populációk valószínűleg nem képviselték a teljes fajt, hanem egy helyileg elszigetelt csoportot tükröztek, ezért a belterjesség okozta genetikai hanyatlás inkább regionális jelenség lehetett. Mindez arra enged következtetni, hogy a neandervölgyiek kihalása összetettebb folyamat volt, amely különböző térségekben eltérő okokra vezethető vissza, és amelyben a genetikai tényezők szerepe az eddig feltételezettnél jóval árnyaltabb lehetett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
