Négyszáz éves festmény igazolt egy 21. századi tudományos felfedezést
2026. július 1. 07:23 Múlt-kor
A kutatók egy 1611-ben készült flamand festményen olyan jelenetet azonosítottak, amely több mint négyszáz évvel megelőzte az óriás koraidenevér (Nyctalus lasiopterus) táplálkozásáról szóló modern tudományos megfigyeléseket. A felfedezés rámutatott, hogy a történelmi műalkotások a természettudományok számára is értékes információforrásként szolgálhatnak.
A tanulmány szerzői idősebb Jan Brueghel Levegő (Air) című, 1611-ben készült allegorikus festményét vizsgálták, amely több mint hatvan madár- és egyéb repülő állatfajt ábrázol. A kép jobb felső sarkában – a kutatók szerint – egy óriás koraidenevér látható, amely egy énekesmadarat tart a szájában. A tudósok ezt a vadászati viselkedést csak 2025-ben figyelték meg közvetlenül, ezért a festmény nemcsak művészeti alkotásként, hanem a faj viselkedésének egyik legkorábbi ismert ábrázolásaként is kiemelkedő jelentőségű lehet.
A festményt Pedro Romero-Vidal, a sevillai Doñana Biológiai Állomás ökológusa vizsgálta meg, akinek egyik fő kutatási területe annak feltárása, hogy a történeti festmények állatábrázolásai mit árulnak el a múlt élővilágáról. Elmondása szerint korábban számos hasonló alkotást tanulmányozott, de olyan ábrázolással még nem találkozott, amelyen egy denevér éppen egy madarat ejt zsákmányul.
A kutatók szerint a festményen látható állat vörösesbarna bundája, hosszú szárnyai és termete alapján nagy valószínűséggel egy óriás koraidenevért ábrázol. Ez azért különösen figyelemre méltó, mert bár a tudósok már a 2000-es évek eleje óta feltételezik, hogy Európa egyik legnagyobb denevérfaja énekesmadarakat is zsákmányol, ezt sokáig csak közvetett bizonyítékok – például denevérürülékekben azonosított madártollak, valamint a madarak elkapásáról és elfogyasztásáról tanúskodó bioakusztikai felvételek – támasztották alá. Mivel az óriás koraidenevér nagy magasságban ejti el a vonuló madarakat, a kutatóknak csak 2025-ben sikerült közvetlenül is megfigyelniük ezt a vadászati módszert.
A szakértők szerint Jan Brueghel Itáliában találkozhatott ilyen denevérekkel, mivel ez az állatfaj már az 1600-as években is viszonylag gyakori volt az Appennini-félszigeten. A kutatók úgy vélik, a festmény jól példázza, hogy a történeti műalkotások a művészettörténet mellett a természettudomány számára is értékes megfigyeléseket őrizhetnek meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
