Szoros keleti kapcsolatai voltak a titokzatos tartesszoszi civilizációnak
2026. június 30. 12:21 Múlt-kor
Újabb különleges leletekkel gazdagodott a spanyolországi Casas del Turuñuelo régészeti lelőhelye, ahol a kutatók egy, az Ibériai-félszigeten egyedülálló bronzkocsit, valamint görög, egyiptomi és keleti eredetű tárgyakat fedeztek fel. A leletek tovább erősítik azt a feltételezést, hogy az ún. tartesszoszi kultúra a Kr. e. 5. században kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat ápolt a Földközi-tenger térségének távoli vidékeivel.
A spanyol Nemzeti Kutatási Tanács (CSIC) és az extremadurai kormány közös régészeti projektjének idei ásatásai során a Badajoz tartománybeli Guareña közelében fekvő Casas del Turuñuelónál egy gazdagon díszített bronzkocsit emeltek ki a földből. A járművet a túlvilággal kapcsolatba hozott Akhelóosz folyamisten domborműve, oroszlántestű griffek és felemelt karú emberalakok díszítik. A kutatók szerint hasonló leleteket eddig az etruszk civilizáció kapcsán fedeztek csak fel.
A bronzkocsi a feltárás vezetői szerint valószínűleg lakomákhoz vagy vallási szertartásokhoz kapcsolódhatott, ugyanis annak a helyiségnek a közelében találták meg, ahol a kutatók feltételezése szerint a település lakói egy utolsó ünnepi lakomát tartottak, mielőtt a Kr. e. 5. század végén lezárták az épületet. A bronzkocsi mellett importált tárgyakat - például attikai görög kerámiákat, egyiptomi alabástromedényt, valamint elefántcsontból készült dísztárgyakat - is találtak, amelyek a régészek szerint egyértelműen alátámasztják, hogy Tartésszosz szoros kereskedelmi kapcsolatban állt a Földközi-tenger keleti térségével.
Az áprilisban és májusban zajló feltárások során a kutatók a mintegy 90 méter átmérőjű és hat méter magas épület eddig ismeretlen helyiségeit is azonosították, emellett két tűzhelyet és egy bronzüstöt is feltártak. A Casas del Turuñuelón immár egy évtizede folyó kutatások alapvetően formálták át a tartesszoszi kultúráról alkotott képet: a lelőhelyen 2017-ben a nyugat-mediterrán térség legnagyobb ismert állatáldozatának maradványait tárták fel, 2023-ban előkerültek a kultúra első emberábrázolásai, 2025-ben pedig a nyugat-mediterrán térség eddig ismert legkorábbi görög márványoltára is napvilágra került. A terepi munkálatok lezárása után a szakemberek speciális laboratóriumokban fogják restaurálni és dokumentálni az előkerült leleteket.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
