Napóleon-kori erődítményt tártak fel Szászországban
2026. június 11. 15:51
Napóleon-kori katonai erődítményt, egy úgynevezett redoute-ot (zárt sáncművet) azonosítottak német régészek a szászországi Göppersdorf közelében. A legújabb lézeres távérzékelési technológiákkal feltérképezett, 1813-ból származó védmű felfedezése új adatokat szolgáltat a hatodik koalíciós háború hadműveleteinek stratégiai előkészületeiről, számolt be a vizsgálatok eredményeiről egy friss régészeti jelentés. A feltárás bizonyítja, hogy a francia császári hadsereg milyen kiterjedt és összetett tábori védelmi hálózatot épített ki a cseh határvidéken.
A Bahretal körzethez tartozó, mintegy 430 méter magas Vörös-hegyen található földsánc létezése a helyi lakosság előtt nem volt teljesen ismeretlen, hivatalos régészeti felmérése és műemléki regisztrációja azonban csak most történt meg. A kutatók fejlett digitális domborzatmodell-készítő eljárásokat és LiDAR technológiát alkalmaztak a terület pontos dokumentálására.
A vizsgálatok egy megközelítőleg 26-szor 45 méteres, majdnem négyzet alaprajzú erődítményt rajzoltak ki. Jóllehet az építmény több mint két évszázada van kitéve az eróziónak és a sűrű erdőtakaró növekedésének, a földsáncok és az azokat övező árokrendszer a távérzékelési felvételeken és a terepen egyaránt figyelemreméltó épségben maradtak fenn.
A védmű kialakítása egyértelműen a napóleoni korszakra, azon belül is az 1813-as németországi felszabadító háborúk idejére utal. Az északi és keleti oldalon található hegyes kiszögellések, valamint a visszahúzott nyugati falszakasz a kora újkori, védelmi célokat szolgáló tábori erődítmények tipikus ismérvei. A régészek számára ugyanakkor nyitott kérdés maradt a sáncmű déli oldalának állapota, amely a felmérések alapján befejezetlennek vagy szándékosan nyitottnak tűnik. A szakemberek egyelőre vizsgálják, hogy az építkezést az ellenséges csapatok közeledése miatt hagyták félbe, vagy eredetileg is ilyen nyitott szerkezetet terveztek a katonák gyors mozgatása érdekében.
A levéltári adatok és a hadtörténeti források alapján a göppersdorfi sáncot a francia haderő, nagy valószínűséggel Pierre Berthezène tábornok 44. hadosztálya építette 1813 folyamán. Az egység feladata a Müglitz és a Bahra folyók közötti folyosó, valamint a Szászországot Csehországgal összekötő régi drezda-teplitzi postaút katonai védelme volt.
A térség kulcsszerepet játszott I. Napóleon utolsó nagy németországi hadjáratában. 1813. augusztus 22-én a Peter von Wittgenstein altábornagy vezette orosz csapatok előnyomulása miatt a franciák kénytelenek voltak visszavonulni Pirna irányába. Ezt követően zajlott le augusztus 26. és 27. között a drezdai csata, amely a császár utolsó jelentős győzelmét hozta a német területeken, mielőtt a koalíciós erők az októberi lipcsei népek csatájában döntő vereséget mértek volna seregeire.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
