Milyenek voltak a középkori választások?
2016. március 30. 09:10 Múlt-kor
Az érsek, akit ujjtöréssel választottak meg
A középkori szerzők azonosultak a már az ókoriak által is hangoztatott nézettel, amely szerint az érdemli meg legkevésbé a hatalmat, aki a legjobban akarja – ideális esetben senkinek sem kellene arra törekednie, hogy hatalmat szerezzen társai felett. A hatalom korrupttá teszi az embereket, és aki nem rendelkezik bizonyos erkölcsi tartással, sokkal inkább ki van téve a hatalom által felkínált kísértéseknek. Ideális jelöltnek tehát az számított, aki vonakodott a hatalomtól, és ha mégis megválasztották, megmutathatta, hogy valóban nem akarta a hatalmat, egyszerűen csak rákényszerítették.
A krónikások a legtöbb apátot és püspököt ennek megfelelően úgy festették le, mint akiket erővel bírtak rá egy-egy tisztség elfogadására. Egy beszámoló szerint 1093-ban, Szent Anzelm canterburyi érsekké történő megválasztásakor el kellett törni a főpap ujjait, hogy elfogadja átvegye a pásztorbotot. Ismerünk emellett olyan beszámolókat is, amelyek királyok vonakodásáról tanúskodnak. Megesett, hogy alázatot és bizonytalanságot mutattak, és előfordult – persze ritkán –, hogy a választás megismétlését kérték.