Miben különböztek a középkori vérfarkasok a maiaktól?
2019. október 22. 10:36 Múlt-kor
A telihold szerepe
A mai vérfarkas-kép szinte elengedhetetlen része az, hogy az átváltozást a telihold idézi elő. A középkor vérfarkasaira azonban ritkán vonatkozik efféle szabály – az alakváltás sokszor egyszeri, egy átok, árulás vagy büntetés eredménye, amely miatt egy időre farkasalakba van kényszerítve az illető. Más esetekben – például Bisclavret-nál – az átváltozás rendszeresen ismétlődő jellegű. Amikor a főhős legyőzte az őt elátkozót, avagy megváltotta magát a büntetés alól, visszaváltozik emberré.
A hold által előidézett átváltozás egyetlen példája Gervasius Tilberiensis (1150-1220) Otia Imperialia című, IV. Ottó német-római császár (1175-1218) számára összeállított szórakoztató gyűjteményében fordul elő.
Gervasius két példával szolgál: az első egy Pons de Chapteuil nevű kóbor lovag, aki „vadállat módjára egyedül vándorol (…) a túlzott félelem által tébolyultan” változik át, míg a másik, Chaucevaire éppen nem teliholdkor, hanem újholdkor vált alakot. A hold kapcsolata a vérfarkasokkal vélhetően az alakváltás őrületként, „holdkórosságként” való értelmezésében keresendő, amely a középkori vérfarkas-ábrázolások közül a ritkább, dehumanizáló típusba tartozik.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
