Mesterséges intelligenciával azonosítják a hettita ékírásos agyagtáblák töredékeit
2026. május 20. 14:14
Egy új, mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftver radikálisan felgyorsítja a több ezer éves hettita ékírásos agyagtáblák töredékeinek azonosítását és összeillesztését. A würzburgi Julius-Maximilians-Egyetem Palaeographicum elnevezésű digitális eszköze képes felismerni az ókori írnokok egyéni kézírását. Ez a kutatók szerint nemcsak a szövegek kormeghatározását forradalmasítja, hanem a korábbiaknál sokkal átfogóbb betekintést nyújt a Közel-Kelet társadalomtörténetébe is.
A Würzburgi Egyetem, a mainzi Tudományos és Irodalmi Akadémia, valamint a Dortmundi Műszaki Egyetem szakemberei által közösen fejlesztett informatikai rendszer a digitalizált fényképeken azonosítja az egyes ékírásos jelek egyedi formáját. A nyílt hozzáférésű adatbázis jelenleg hetvenezer felvételt tartalmaz, amelyeken több mint ötmillió írásjel található. A szoftver ezeket a karaktereket vágja ki és rendszerezi áttekinthető képtáblázatokba, lehetővé téve a megegyező vagy vizuálisan hasonló szimbólumok azonnali keresését.
Daniel Schwemer, a Würzburgi Egyetem Ókori Közel-Keleti Tanulmányok Tanszékének vezetője hangsúlyozta, hogy a technológia évezredes rejtélyek megoldását gyorsítja fel. Amíg korábban egy kutatónak három napig tartott öt agyagtábla-töredék kézírásának összehasonlítása, az az új szoftverrel mindössze öt percet vesz igénybe.
Az időszámításunk előtti második évezredben a mai Anatólia területén virágzó Hettita Birodalom kiterjedt és magasan fejlett adminisztrációt tartott fenn. Az akkori írnokok egy nádszál segítségével nyomták a mintegy 375 különböző szótagot és szót jelentő szimbólumot a nedves agyagtáblákba, amelyeket ezután kiszárítottak. Az elmúlt háromezer-ötszáz év viszontagságai során az archívumok fennmaradt dokumentumainak elsöprő többsége apró szilánkokra tört, amelyeket napjainkban a világ legkülönbözőbb múzeumaiban őriznek. Ezeknek a töredékeknek az összeillesztése eddig rendkívül lassú, szinte kizárólag szabad szemmel végzett filológiai munkát igényelt.
Gerfrid Müller, a projekt egyik vezető kutatója rámutatott arra a tényre, hogy bár az ékírást formanyomással készítették, az ókori írnokok sajátos kézírással és egyedi stílusjegyekkel rendelkeztek. A karakterek egymástól való távolsága vagy a nyomóeszköz agyagból való kihúzásának ereje alapján pontosan azonosíthatók az egyes személyek. Mivel a hettita agyagtáblákat sosem látták el készítési dátummal, a kézírások paleográfiai, azaz írástörténeti elemzése a legfontosabb támpont a töredékek korának meghatározásához.
A nemzetközi kutatócsoport távlati célja a mesterséges intelligencia továbbfejlesztése oly módon, hogy az teljesen automatikusan felismerje az egyes írnokokat. A fejlesztők bíznak benne, hogy ezzel a jövőben rekonstruálhatóvá válik egy-egy ókori hivatalnok teljes szakmai életútja, ezáltal pedig feltérképezhető a korszak íráskultúrájának teljes társadalomtörténete is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
