Megfejtették a canterburyi érsek folyóba dobott kincseinek rejtélyét
2026. május 4. 13:51
Több évtizedes kutatómunka eredményeként sikerült azonosítani azt a kivételes egyházi kincsleletet, amelyet az angliai Wear folyó medrében tártak fel, és amely egyértelműen Michael Ramsey egykori canterburyi érsekhez köthető. A felfedezés nemcsak egy 20. századi egyháztörténeti rejtélyt zár le, hanem egyedülálló módon bizonyítja a folyóvízi rituális tárgyelhelyezések középkorig visszanyúló brit hagyományának modern kori továbbélését is.
Gary Bankhead víz alatti régész az észak-angliai Durham városában, a történelmi Prebends híd alatti mederszakaszon fedezte fel az egyedülálló leletegyüttest az elmúlt két évtized során. A felszínre hozott, gondosan csoportosított műtárgyak között egy 19. századi orosz ikon, bronz feszület, ezüst kulcs és keresztelőkanál, egy bizánci stílusú görögkeleti aranykereszt, valamint a Második Vatikáni Zsinatot és II. Erzsébet királynő koronázását megörökítő emlékérmek is szerepeltek.
A feltárás során kiderült, hogy a tárgyak nem véletlenszerűen szóródtak szét a mederben: eredetük – például katolikus vagy ortodox kötődésük – szerint szigorúan elkülönítve, kövekkel súlyozott műanyag zacskókban süllyedtek a fenékre. A leletek feldolgozását követő kiterjedt levéltári kutatások és egy egykori alkalmazott leszármazottjával folytatott oral history interjúk egyértelműsítették a kincsek pontos származását.
A kutatás megállapította, hogy az értékes kollekció Michael Ramsey-hez tartozott, aki 1961 és 1974 között szolgált canterburyi érsekként, az anglikán egyház legfőbb vallási vezetőjeként, majd visszavonulása után Durhamben telepedett le. Az egyháztörténeti és diplomáciai relikviákat felesége, Joan Ramsey utasítására a család házvezetőnője, Audrey Heaton dobta titokban a folyóba a kora reggeli, illetve késő esti órákban, kutyasétáltatásnak álcázva a tevékenységet.
A szokatlan megsemmisítési mód hátterében az állt, hogy a magas eszmei és történelmi értékkel bíró személyes ajándékokat nem tudták sem értékesíteni, sem megfelelő módon eladományozni. A házvezetőnő fennmaradt naplóbejegyzései és családi emlékezete arról tanúskodnak, hogy a titkos feladat végrehajtása – a szakrális tárgyak pénzbeli és vallási értéke miatt – komoly lelki terhet jelentett számára élete végéig.
Bár a 20. század második felében történt esemény elsődleges motivációja pragmatikus volt, a folyók mint végső tárolóhelyek használata mély történelmi gyökerekkel rendelkezik a brit szigeteken. Bankhead elemzése rámutat: a több mint 14 500, általa feltárt weari folyami lelet kontextusában a Ramsey-kincs egy olyan kulturális folytonosságba illeszkedik, amely a késő középkori zarándokjelvények és szakrális tárgyak vízbe vetésének rítusától egészen a modern korig tart. Az anglikán egyházfő diplomáciai és személyes vallási emlékeinek mederbe süllyesztése így – eredeti szándékától függetlenül – egy évszázados, a személyes hithez és a szakrális javakról való lemondáshoz köthető szigetországi tradíció 20. századi manifesztációjává vált.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
