Érintetlen római vagy Árpád-kori lócsontvázat tártak fel Mocsánál
2026. június 19. 16:38 Múlt-kor
Egy szinte teljes épségben megmaradt, anatómiai rendben lévő lócsontvázat tártak fel a régészek a Komárom-Esztergom vármegyei Mocsa közelében - számolt be róla a Kemma.hu regionális hírportál az ásatás helyszínéről. A római kori és Árpád-kori rétegek között előkerült lelet kormeghatározása kísérőleletek hiányában egyelőre bizonytalan.
Az M1-es autópálya nyomvonalának közelében zajló megelőző régészeti feltárások során azonosított maradvány egy idősebb, hímnemű ló csontváza. Győri-Porszász Anna, a tatai Kuny Domokos Múzeum ásatást vezető régésze a lapnak nyilatkozva elmondta: a fogazat állapota alapján egyértelműen azonosítható az állat neme és magasabb kora. A lelet kiemelkedő tudományos értékét az adja, hogy a csontváz teljesen bolygatatlan helyzetben, anatómiai rendben maradt fenn a földben, ami arra utal, hogy a tetemet elpusztulása vagy leölése után egyben földelték el, és a későbbi korok mezőgazdasági vagy építési munkálatai sem semmisítették meg.
A szakemberek számára jelenleg a legnagyobb kihívást a pontos keltezés jelenti. A lócsontváz rétegtanilag egy római kori és egy Árpád-kori objektum között helyezkedett el, és a feltárás során semmilyen tárgyi kísérőlelet - például lószerszám, fegyverzet vagy kerámiatöredék - nem került elő a közvetlen környezetében. A hagyományos régészeti módszerekkel így egyelőre megállapíthatatlan, hogy az állat maradványa melyik történelmi korszakhoz köthető. A rejtély feloldása érdekében a csontmintákon a jövőben természettudományos laboratóriumi - vélhetően radiokarbonos -, valamint részletes biológiai kormeghatározó vizsgálatokat végeznek.
Történelmi kontextusban a lelet azonosítása kiemelt jelentőségű a térség múltjának megismerésében. A mai Komárom-Esztergom vármegye területe a római korban Pannonia provincia északi határvidékéhez tartozott, ahol a légiók és a segédcsapatok miatt állandó volt a katonai lovasjelenlét. Bár a római kori lelőhelyeken gyakoriak az állati csontmaradványok, a teljesen ép, feldolgozatlan lócsontvázak felbukkanása ritkább jelenség.
A kora középkorban, a honfoglalás és az Árpád-kor idején a lovaknak ismét meghatározó gazdasági és rituális szerepük volt a Kárpát-medencében. A mocsai feltárás laboratóriumi eredményei tisztázhatják majd, hogy a most előkerült állat egy tudatos rituális temetkezés, egy háborús esemény, vagy csupán egy mindennapi állati tetemeltakarítás emlékét őrzi-e az utókor számára.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
