Megették az idegeneket a neandervölgyiek Észak-Európában
2026. április 13. 17:53
Kívülálló csoportokhoz tartozó nők és gyermekek célzott, táplálkozási célú kannibalizmusára utaló nyomokat azonosítottak egy belgiumi barlang 41-45 ezer éves neandervölgyi leletein – derül ki a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) és partnereintézményeinek legújabb kutatásából.
A kutatók a belgiumi Goyet-barlang leletanyagát vetették alá több mint egy évtizedes, komplex – radiokarbonos kormeghatározást, DNS-szekvenálást, izotópos elemzést és digitális csontrekonstrukciót magában foglaló – vizsgálatnak.
Az elemzések történetében először sikerült felállítani az áldozatok részletes biológiai profilját, amelyből kiderült: a maradványok nem a térségben élő helyi neandervölgyi populációhoz tartoztak, hanem más területről származó kívülállók voltak. A leletegyüttes sajátossága, hogy a feldolgozott áldozatok elsősorban felnőtt nők és gyermekek. A csontokat jelenleg a brüsszeli Belga Királyi Természettudományi Intézetben őrzik.
A csontok fizikai állapota egyértelműen bizonyítja a táplálkozási célú feldolgozást. A maradványokon azonosított vágás- és törésnyomok megegyeznek a vadászatok során elejtett állatok húsának és csontvelejének kinyerésekor alkalmazott technikákkal. A vizsgálatok kimutatták, hogy a műveletet végzők célzottan az alsó végtagokat választották ki, a csontokat pedig szisztematikusan feltörték a magas tápértékű velő megszerzése érdekében.
A kutatók hangsúlyozzák: az eljárás módja kizárja a rituális vagy ceremoniális kannibalizmust; az áldozatokat egyértelműen zsákmányként, táplálékforrásként kezelték. A bordeaux-i és az Aix-Marseille Egyetem szakembereit is soraiban tudó kutatócsoport szerint ez a viselkedés a neandervölgyi csoportok közötti súlyos területi és erőforrás-konfliktusokra is utalhat.
Küzdelem a kihalás küszöbén
A leletek a középső paleolitikum késői szakaszából, a 41–45 ezer évvel ezelőtti időszakból származnak. Ez az évezred a neandervölgyi ember európai dominanciájának végét, egyben a faj kihalását megelőző utolsó periódust jelöli. Ebben az időszakban a korai modern ember már megjelent a kontinens szomszédos régióiban.
Az egyre fokozódó ökológiai nyomással és klímaváltozással terhelt időszakban a területért és a szűkös táplálékért folytatott versengés drasztikusan felerősödhetett az egyes neandervölgyi közösségek között. Bár a fajon belüli kannibalizmus jelensége korábbi európai régészeti feltárásokból is ismert volt, a Goyet-barlang leletei az első tudományos bizonyítékai annak, hogy a neandervölgyiek célzottan, idegen csoportok sebezhetőbb tagjaira is vadásztak.
Az eredmények árnyalják a neandervölgyiek társadalmi dinamikájáról alkotott korábbi, sokszor egységesnek hitt tudományos képet, rámutatva a hanyatlás időszakának szélsőséges, a puszta biológiai túlélést célzó stratégiáira.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
