Már több mint 3 ezer éves a lófogászok szakmája
2018. július 5. 13:27 MTI
Lovakon több mint háromezer évvel ezelőtt végzett fogászati kezelésekre utaló nyomokra bukkantak német kutatók Mongóliában. A William Taylor, a jénai Max Planck Intézet tudósa vezette kutatócsoport több ezer éves mongol pásztorkultúrák lovainak csontvázmaradványait vizsgálva megállapították, hogy bizonyos fogakat sebészi úton eltávolítottak. Eredményeiket az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) ismertették.
A szakemberek szerint ezek a világ legrégebbi ismert, lovakon végzett állatorvosi fogászati kezelésre utaló nyomok. Közép-Ázsia nomád népeinek életében évezredek óta központi szerepet játszanak a lovak. A kutatók szerint már az úgynevezett szarvaskövekhez köthető khirigsuur kultúra idejében (időszámításunk előtt 1300-700) élő pásztorok is eltávolították lovaik fogát, ha azok az állatnak fájdalmat okoztak vagy zavarták az evésben. Ez a lovak háborúban való bevetésében is döntő jelentőséggel bírt.
A kantárszerszámhoz használható fém zabla kifejlesztésével az állatok jobban kontrollálhatóvá váltak. Egy hibásan fejlődő vagy beteg fog azonban különösen fájdalmassá tette volna a lovak számára ezeknek az eszközöknek a viselését, ezért ezeket a fogakat valószínűleg inkább eltávolították. William Taylor szerint a leletek azt is bizonyítják, hogy a lovaglás és a lótartás történelme az állatorvoslás fejlődése szempontjából is nagy fontosságú.
„Az állatorvoslásra gyakran inkább egyfajta nyugati tudományként tekintenek. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy a tudás nem Kína letelepedett civilizációiban vagy a Földközi-tenger térségében keletkezett, hanem már évszázadokkal korábban, a nomád népeknél, akiknek az élete lovaik jóllététől függött” - vélik a szakértők. A szarvaskő-khirigsuur kultúrából a mongol sztyeppéken több száz többek között szarvasfigurával díszített sztélé maradt hátra.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
