Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》
Már kortársai körében is ellentmondásos vélemények születtek a Fekete Hercegről

Már kortársai körében is ellentmondásos vélemények születtek a Fekete Hercegről

2024. augusztus 2. 11:10 Múlt-kor

<

Miből lesz a hős?

A hős-gazember kettősség dinamikája egészen a 19. századig nem került előtérbe. Eddigre Eduárd számos médiumban jelent meg, gyerekeknek szóló kalandregényektől a drámákig. A középkor és a nemzeti hősök iránti érdeklődés Eduárdok változatos sorát szülte, és így ő lett a fókusza a háború és a jellem kérdései fölött zajló vitáknak is.

A gyerekkönyvek jellemzően a herceg vonzóbb tulajdonságait helyezték előtérbe, így nevelve a helyes viselkedésre. A 19. század egyik legnépszerűbb tankönyve, az 1835-ös Little Arthur’s History of England tovább növelte Eduárd erényeinek tárházát, amikor „az akkori világ legbátrabb és legudvariasabb hercege” címen hivatkozott rá.

De Eduárd ekkor már rosszfiúként is szolgált. Limoges kifosztása a kegyetlen, barbár viselkedés iskolapéldájává vált, amelyet a viktoriánus Anglia a közhit szerint végleg hátrahagyott. Meredith Jones gyermekkönyvszerző szerint Limoges-nál Eduárd rémisztő alak volt „dühödten villogó szemekkel”, erőszakos és könyörtelen.

Jones nem az egyetlen szerző volt, aki Limoges-t foltnak tekintette Eduárd amúgy szilárd jellemén. 1852-ben egy nyilvános előadáson a westminteri kanonok, Arthur Penrhyn Stanley Eduárd itt mutatott brutalitását a lovagiasság szélesebb körű kritikájának részeként elemezte, és a szegény néprétegek elleni erőszaknak tekintette. Stanley, bár elismerte, hogy Eduárd a lovagok mintaképe volt, kétségbe vonta, hogy megfelelő példaként szolgálhat a modern fiúk és férfiak számára. Végkövetkeztetése szerint a herceg sikerei jelentősebbek voltak, mint hibái.

Még a korai 20. században is számos ennél kevésbé árnyalt Eduárd-ábrázolás született. Közéjük tartozik például a Leeds főterén emelt szobor, amelyet a város korábbi polgármestere, Thomas Walter Harding állíttatott. Harding más angol hősöket is fontolóra vett – például I. Erzsébet királynőt, Simon de Montfort-ot és V. Henriket –, de végül Eduárd mellett döntött, akit a nép bajnokának és harcos hazafinak tekintett, és ezeket az értékeket szerette volna Leeds lakosaiba plántálni.

Henry Newbolt 1917-es könyve, a Book of the Happy Warrior (A boldog harcos könyve) szintén a nemzetükért boldogan küzdő harcosok sorában helyezte el a Fekete Herceget, akárcsak az 1929-es English Paragon (Angol példakép) című történelmi regény. A herceg canterburyi síremlékének 1930-as restaurálása viszont már történelmi szerepének újraértékelésével járt együtt. Eddigre emlékének a viktoriánus időkben a nyilvános vitákat jellemző fénye némileg megkopott.

Az 1950-es évekre Eduárd alakja a háttérbe szorult. A canterburyi katedrális turistáknak szóló útikönyvei azonban életben tartották emlékét, az 1955-ös The Dark Avenger (A sötét bosszúálló) című filmben pedig Errol Flynn Fekete Hercege középkori cowboyként mentette meg a jobbágyokat és szíve hölgyét a kegyetlen francia nemesektől.

A tudományos érdeklődés nem lankadt a Eduárddal kapcsolatban: halálának 1976-os évfordulójára számos könyv és tanulmány jelent meg róla, többek között John Harvey, Barbara Emerson és Richard Barber tollából. Nemrégiben pedig David Green értékelte újra Eduárd életét és pályafutását, hangsúlyozva, hogy a herceg értelmezésének feltétlenül a 14. századi kereteken belül kell zajlania.

A Fekete Herceg ikonikus figurává emelkedése a köztudatban egyértelműen a 18–19. század eredménye. A róla és tetteiről szóló viták azonban mára nem tartanak számot jelentős érdeklődésre, Eduárd pedig sokak számára homályos alakká vált. Bár a mai társadalomban a Fekete Herceg elvesztette kulturális jelentőségét, a György- és Viktória-korabeli érdeklődés iránta még mindig sokat elárulhat arról, miképp fejlődik és változik egy hős figurája a köztudatban.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Már kortársai körében is ellentmondásos vélemények születtek a Fekete Hercegről

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra