Levéltári adatok pontosították Wohl Janka írónő születési évét
2026. május 21. 11:38
Új levéltári kutatások alapján nem 1846-ban, hanem 1843-ban született Wohl Janka költő, író és műfordító, a 19. századi magyarországi női és zsidó emancipáció egyik legfontosabb úttörője – derült ki a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által a Fiumei úti sírkertben tartott szerdai megemlékezésen. Mészáros Zsolt irodalomtörténész kutatási eredményeinek bejelentése alapjaiban pontosítja a lexikonokban eddig szereplő életrajzi adatokat, ráirányítva a figyelmet a magyar kulturális intézményrendszerben elsőként önálló egzisztenciát teremtő női alkotók történelmi jelentőségére.
A hivatalosan eddig a 180. születési és 125. halálozási évfordulóhoz kötött eseményre a NÖRI mintegy kétmillió forintos állami forrásból felújíttatta a Wohl nővérek, Janka és Stefánia védett közös síremlékét. Az ünnepségen Mészáros Zsolt muzeológus, a testvérpár életművének kutatója ismertette az adatokat, amelyek egyértelműen bizonyítják a korábbi születési dátumot. Szabó T. Anna költő, műfordító a megemlékezésen hangsúlyozta, hogy az írónők nem csupán idealisták, hanem tudatos úttörők is voltak, akik korukat megelőzve bizonyították a női szellemi szabadúszás és az anyagi függetlenség létjogosultságát.
A polgárosodó 19. század második felében Wohl Janka kivételes, tudatosan felépített karriert tudhatott magáénak. Tehetségét már tizennyolc éves korában felismerte Jókai Mór, aki 1861-ben kiadta az alkotó első verseskötetét. A demokratikus eszméket és a nemek közötti egyenlőséget hirdető írónő szoros barátságot ápolt Arany Jánossal, akire mestereként tekintett. Széles körű német, francia és angol nyelvtudásának köszönhetően a magyar műfordítás-történetben is mérföldköveket hagyott hátra: 1877-ben ő ültette át először teljes terjedelmében magyar nyelvre Charles Dickens Copperfield Dávid című regényét, emellett a Magyar Tudományos Akadémia történetében ő volt az első nő, aki hivatalos fordítói megbízást kapott. Nemzetközi elismertségét tovább növelte az 1887-ben, francia nyelven publikált Liszt Ferenc-életrajza.
A Wohl nővérek munkássága elválaszthatatlan a korszak magyar társadalomtörténetének két párhuzamos, egymást erősítő folyamatától: a zsidó és a női emancipációtól. Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója kiemelte, hogy írásaikkal és irodalomszervező tevékenységükkel olyan értékhordozó szellemi teret hoztak létre, amelyben a hagyomány és a modernitás szerves egységet alkotott.
Ennek központi eleme volt a közel harminc éven át Wohl Janka által, húga segítségével irányított Magyar Bazár című divatlap, amely a háztartásvezetés mellett az anyagi és szellemi önállósodás terén is iránymutatást nyújtott olvasóinak. Kulturális befolyásukat jól példázta a korabeli Budapest egyik legjelentősebb irodalmi szalonja, amelyet a nővérek vezettek, és amely évtizedeken át szolgált a hazai és nemzetközi művészek, politikusok, diplomaták, valamint tudósok kiemelt találkozóhelyeként.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
