Különleges leleteket találtak az ókori egyiptomi városban

2025. június 30. 14:05 Múlt-kor

Emeletes házak

Az egyiptomi későkor idején (Kr. e. 664 és 332 között) a Imet városa nyüzsgő központ volt a régészeti leletek alapján. Az újonnan elvégzett ásatások során olyan többszintes házakra találtak a kutatók, amelyekre valószínűleg a népesség növekedése miatt volt szükség.

A házaknak azért is nagy a jelentőségük, mert Egyiptom többi területén nem találtak ehhez hasonlót. Imet sűrűn beépített település volt, ami minden bizonnyal virágzott egykoron.

Templomhoz vezető út

Az egyiptomi és brit régészek egy nagy épületet is feltártak. Padló mészkőből készült, és hatalmas oszlopai a ptolemaioszi korból – Kr. e. 305–30. – származnak, amikor mintegy háromszáz évig Ptolemaioszok ültek a trónon.

Az épület Uadzset templomához vezető körúton áll. Az istennő, aki Uto néven is ismeretes, Alsó-Egyiptom védelmezője volt. Általában kígyóként ábrázolták, gyakran Ré főistennel együtt. A feltárt épület valószínűleg maga is vallási jelentőséggel bírt.

Változás a vallásban

A leletek alapján elmondható, hogy a Ptolemaiosz-kor közepén a vallási kultúrában változás következett be, mivel a körmenet útja többé már nem képezte a hitbéli események részét.

A változást Nagy Sándor hódítása Kr.e. 332-ben okozta. A politikai irányzatok változása miatt Szerápisz istenséget is megalkották, aki két görög és két egyiptomi isten keveréke volt – ezzel is elősegítve a két vallás integrálását. Kölcsönösen hatottak egymásra, amit az is jelez, hogy ekkoriban Ízisz istennő tisztelete is terjedni kezdett a görögök körében.

Különleges leletek

Az épületek romjai között a régészek egy zöld usébtit, azaz egy síremlékfigurát találtak, ami a 26. dinasztia idejéből származik. Továbbá előkerült egy kőlap, amin Harpokratész isten szimbóluma volt, illetve egy hangszert, amin Hathor, az anyaság, az öröm és a zene istennője látható.