Közösen építi újjá Törökország és Örményország a Selyemút hídját
2026. május 6. 13:13
Törökország és Örményország hivatalos megállapodást írt alá az ősi Selyemút egykori kapuja, a tizedik századból származó Ani hídjának közös újjáépítéséről. A jereváni diplomáciai csúcstalálkozón szentesített műemlékvédelmi projekt túlmutat a fizikai rekonstrukción; a beruházás a két, évtizedek óta feszült viszonyban lévő állam kapcsolatának történelmi léptékű normalizálását szimbolizálja.
Az Európai Politikai Közösség nyolcadik csúcstalálkozója keretében megrendezett egyeztetésen Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Cevdet Yilmaz török alelnök folytatott kétoldalú tárgyalásokat az örmény fővárosban. A memorandumot hivatalosan a két ország kapcsolatainak rendezéséért felelős különmegbízottak, a török Serdar Kilic és az örmény Ruben Rubinyan írták alá.
A restaurálási projekt fókuszában a Kelet-Törökország Kars tartományát és Örményországot elválasztó Ahurjan (törökül Arpaçay) folyón átívelő, a tizedik században épült kőhíd maradványai állnak. Az egykor az Anatóliába vezető kereskedelmi útvonalak kulcsfontosságú átkelőjeként funkcionáló építmény helyreállítása a két nemzet szakembereinek koordinációjával zajlik majd.
Cevdet Yilmaz az NSosyal nevű török közösségi platformon közzétett nyilatkozatában megerősítette, hogy a találkozón a kétoldalú kapcsolatok átfogó értékelése mellett a közlekedés, a vámügy, az energetika és a digitális infrastruktúra területén megvalósítható együttműködésekről is egyeztettek. A török alelnök hangsúlyozta: az Ani hídjára vonatkozó megállapodás egy olyan konkrét és szimbolikus kooperáció, amely elősegítheti a tartós béke és a bizalom légkörének megteremtését a dél-kaukázusi régióban.
Yilmaz a legmagasabb rangú török tisztségviselő, aki Abdullah Gül egykori államfő 2008-as látogatása óta hivatalos viziten vett részt Örményországban, ami egyértelműen a diplomáciai kapcsolatok teljes körű helyreállítására irányuló szándékot jelzi.
A két állam viszonyát évtizedek óta meghatározzák az Oszmán Birodalom területén 1915-ben végrehajtott, mintegy másfél millió örmény áldozatot követelő vérengzések eltérő megítéléséből fakadó konfliktusok. A hivatalos diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat Törökország 1993-ban egyoldalúan megszakította, válaszul arra, hogy az első hegyi-karabahi háborúban Örményország fegyveres konfliktusba keveredett Ankara stratégiai szövetségesével, Azerbajdzsánnal. A határok lezárása több mint negyedszázadon át teljesen elszigetelte egymástól a két szomszédos országot.
A merev diplomáciai szembenállás enyhülése az elmúlt években vette kezdetét. A fokozatos normalizációs folyamat részeként a felek újraindították a közvetlen teher- és személyszállító repülőjáratokat, valamint elvi megállapodást kötöttek az Alican határátkelőhely megnyitásáról a harmadik országok állampolgárai és a diplomata útlevéllel rendelkezők számára. A most bejelentett közös hídépítés – amely szervesen illeszkedik Recep Tayyip Erdogan török elnök és Nikol Pasinján tavaly júniusi isztambuli találkozójának vonalvezetésébe – a geopolitikai enyhülés első olyan fizikai megnyilvánulása, amely a régió évezredes közös kulturális örökségének megmentésére épít.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
