Kiállítás nyílt a kecskeméti zománcművészet ötvenéves történetéről
2026. május 19. 10:19
A Kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep indulásának ötvenedik évfordulója alkalmából nyílt nagyszabású történeti kiállítás a Cifrapalotában. Ifjabb Gyergyádesz László kurátor, művészettörténész több évtizedes kutatásain alapuló tárlata bemutatja, hogyan vált egy ipari zománcgyári kezdeményezés nemzetközi rangú képzőművészeti mozgalommá.
A június 28-ig látogatható gyűjteményes bemutató a mozgalom eddig kevésbé kutatott időszakára, az 1962 és 1975 közötti gyári előzményekre, valamint az alkotótelep első három évére koncentrál. A látogatók falakon, posztamenseken és vitrinekben több mint száz műtárgyat, köztük kísérleti darabokat, maketteket, rajzi vázlatokat és korabeli dokumentumokat tekinthetnek meg.
A tárlat különlegessége, hogy a képzőművészeti alkotások mellett a kecskeméti kádgyár ipari örökségét is integrálja a bemutatóba. A kiállított forrásanyag jelentős része magángyűjtők, leszármazottak, továbbá a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely archívumából származik. Az első emeleti termekben helyet kapó műtárgyak mellett a helyi széchenyivárosi lakótelep 1977 őszén kihelyezett színes zománcos utcanévtáblái eredeti helyükön, de immár művészettörténeti kontextusba ágyazva, archív fotók segítségével tanulmányozhatók.
A hazai zománcművészet intézményesülése szorosan összefonódott az 1960-as évek ipari és technológiai folyamataival. A helyi zománcgyárban eredetileg használati tárgyak bevonására alkalmazott technika a kísérletező képzőművészek figyelmét is felkeltette, akik a gyári környezetben találták meg a monumentális és időtálló köztéri művek létrehozásának lehetőségét.
A technológia adta újszerű kifejezésmódok a modernista törekvésekkel is találkoztak, így az ipari háttér komoly művészeti innovációt generált. Többek között B. Laborcz Flóra, Deim Pál, Lantos Ferenc, Kátai Mihály és Turi Endre alkotásai, kísérletei kiválóan példázzák azt a folyamatot, amelynek során a hagyományos táblaképfestészet kereteit túllépve egy teljesen új anyaghasználat és vizuális nyelv alakult ki a magyar művészeti szcénában.
Bár a terület teljes körű tudományos feltárása a mai napig tartogat feladatokat a muzeológia számára, a jelenlegi kutatási eredmények egyértelműsítik, hogy a kecskeméti műhely a maga korában is egyedülálló innovációs központként működött. A Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósult esemény nem csupán a múlt rendszerezését szolgálja, hanem a szakmai párbeszéd megújítását is célozza a nagyközönség bevonásával.
A Cifrapalota kiállításához kapcsolódóan június 20-án, a Múzeumok Éjszakáján szakmai tárlatvezetést tartanak, míg a hónap végén egy átfogó könyvkatalógus bemutatója zárja a programsorozatot, amely tovább gazdagítja az ipar és a művészet kapcsolatának szakirodalmát.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
