Keresés
Címke: Múlt-kor magazin 2021/nyár
Hét dolog, amit a rómaiaknak köszönhetünk
[2021.05.20. 17:31] Történelmi Magazin
Már a Brian élete című Monty Python-filmkomédiában is felvetődött a kérdés: „Mit adtak nekünk a rómaiak?” Vitathatatlan, hogy a nyugati civilizáció számos vívmányát valóban a rómaiaknak köszönhetjük, bár sok esetben nem feltalálták, hanem inkább tökélyre fejlesztették azokat.
Báthory Erzsébet vérszomjas legendája
[2021.05.20. 17:28] Történelmi Magazin
Báthory Erzsébet ma az egyik legismertebb magyar történelmi személy, természetesen Puskás Ferenc után. A róla szóló irodalom szinte kimeríthetetlen, angolul még nem létező naplóját és levelezését is kiadták. Történészek vitatkoznak arról, hogy valóban megtette-e mindazt, amivel vádolták, vagy inkább ő tekinthető áldozatnak.
Lucrezia Borgia mítosza
[2021.05.20. 17:24] Történelmi Magazin
A francia romantika mestere, Victor Hugo Lucrèce Borgia című drámájának 1833-ban volt a premierje Párizsban. A darab Európa-szerte sikert aratott a XIX. században: hazánkban a tragikus főhősnő Jászai Mari egyik kedvelt szerepe volt a budapesti Nemzeti Színházban, de eljátszotta Debrecenben is. A tragédia cselekményében az itáliai reneszánsz talán legismertebb nőalakja, bár beismeri, hogy „két démon” küzd benne, végül egy egész asztaltársaságot megmérgez, köztük (tudtán kívül) saját fiát, Gennarót is. Ahogyan a darabot magyarra átültető Szász Károly, úgy valószínűleg a drámából operát komponáló Gaetano Donizetti sem tette fel a kérdést: hogyan lett VI. Sándor pápa törvénytelen lányából „méregkeverő” femme fatale az évszázadok során?
Boszorkányok és tortúrák
[2021.05.20. 17:22] Történelmi Magazin
Mai felfogásunk alapján kétes indokokkal elítélt nők tömegei végezték lobogó máglyán, érthetetlen vádak és időnként jól kitapintható anyagi érdekek miatt. A boszorkányüldözések világa persze nem ennyire egyszerű, könyvtárakat lehetne megtölteni a jelenség kutatásáról született írásokkal. De kiket neveztek boszorkányoknak? Kik váltak a különböző üldözések célpontjaivá?
Méregkeverő asszonyok a Tiszazugban
[2021.05.20. 17:15] Történelmi Magazin
Az 1910–1920-as években sok tiszazugi asszony érezhette kínlódásnak és szenvedésnek a mindennapokat. Egy részük a kilátástalannak látott életét egy számára terhes családtag megmérgezésével kívánta könnyebbé tenni. Féja Géza az 1937-es szociográfiájában, a Viharsarokban arzénzónának nevezi a déli Tiszántúl keleti részén húzódó tanyavilágot. Amit a kis falvak évtizedekig eltitkoltak a külvilág elől, annak híre később a tengerentúlra is eljutott. Az 1929-ben kipattant arzénbotrányt a The New York Times a század legnagyobb mérgezéses eseteként adta hírül a világnak. Az egyéni motivációk, a bűnről alkotott elképzelések, egy közösség belső világa, hite, erkölcsi normái, a korabeli jogrendszer működése – ezek mind a tiszazugi arzénes mérgezések olvasatai lehetnek.
Georges de La Tour Magdolnái
[2021.05.20. 17:07] Történelmi Magazin
Megtért kurtizán? Jézus legfőbb követője? Egy szent remete? A Bibliában tizenkétszer említik név szerint, többször, mint az apostolok többségét. Neki jelent meg először a feltámadott Krisztus, mégis keveset tudunk róla. Ő volt Mária Magdolna, akinek alakja Georges de La Tour francia barokk festőt többször is megihlette.
Kumibri, az életmentő vízibüfés
[2021.05.20. 17:03] Történelmi Magazin
„Az evezős nép nem örül az ágynak, hanem korán felkel, nem hortyog és mocorog, hanem reggel nyolckor már csónakját szereli valamelyik »csónakgarázs« előtt. Körülbelül hétezer csónak indul útnak vasárnap reggel, és ha csónakonként csak három embert számítunk, huszonegyezer vadevezős forgatja a lapátot a Duna vizében. Szakértők meleg vasárnapon az újpesti hídtól Szentendréig ötvenezerre becsülik az evezősök és strandolók számát” – tudósított a Színházi Élet riportere 1928-ban. Írásunk hőse e színes világ egyik legszínesebb alakja.
Temesújfalu kastélya
[2021.05.20. 17:00] Történelmi Magazin
A Partium majdnem minden zugáról izgalmas történetet lehet mesélni. A Maros folyó Lippa (Lipova) közeli nagy kanyarulatának hurokjától délnyugatra található egy apró település, Temesújfalu (Neudorf), ahol mára csupán egy nagyobb épület, a templom idézi meg a „dicsőbb” múltat, pedig állt itt egykoron kastély is főúri pompával és előkelő vendégekkel.
A divat örökifjú nagyasszonya: Mary Quant
[2021.05.20. 16:57] Történelmi Magazin
Fiatal lányként él az emlékezetünkben, talán mert a miniszoknya feltalálójaként tartjuk számon: az 1960-as években pedig minden tinédzser álma ez a ruhadarab volt. A kultikus öltözéket ma már múzeumokban mutogatják, holott első viselői éppen saját felmenőik és az ósdivá vált formák ellen tiltakoztak.
„Elvis halott. Éljen a Beatles!”
[2021.05.20. 16:55] Történelmi Magazin
Az 1950-es évek végén kifulladni látszó amerikai rock and roll a következő évtized hajnalán Nagy-Britanniában született újjá, és életre hívta a beatforradalmat. Az új populáris zene súlypontja olyannyira áthelyeződött, hogy míg korábban az amerikaiak határozták meg a szigetországban zajló zenei folyamatokat, most kezdetét vette az úgynevezett brit invázió, amelynek keretében előadóik egészen 1967-ig valósággal uralták a tengerentúli popzenei életet. Aztán jött az ellenhatás: Kaliforniában megjelentek a szeretetet, békét és toleranciát hirdető hippik, akik a derékhadát adták a különböző tiltakozó demonstrációknak és a gomba módra szaporodó tömegrendezvényeknek. Ezek közül a legismertebb kétségkívül a filmen és lemezeken is remekül dokumentált, sok százezer fiatalt vonzó 1969-es woodstocki fesztivál, amely egyben a hatvanas évek szimbóluma is lett.
A magyar könnyűzene az 1960-as években
[2021.05.20. 16:51] Történelmi Magazin
A hazai populáris zenei élet a Kádár-rendszerben rendszerint néhány éves késéssel követte a nemzetközi trendeket. Így történt ez az 1960-as években is, amikor az évtized eleji nyugat-európai beatforradalom „extázisban tomboló őrülete” eljutott Magyarországra. A nagy generáció tinédzserei által piedesztálra emelt és egyúttal a táncdalokat sutba vágó beatnek nemcsak a kommunista kultúrpolitikával kellett megküzdenie, de az idősebb korosztályok nemtetszésével is. A hatalom által jó ideig vegzált, olykor bíróság elé is állított lázadó zenészeknek kijutott a rájuk dobált bakancsokból, de az sem volt példa nélküli, hogy számukat a televízió élő adásából lekeverték.
Viktória királynő fájó titka
[2021.05.20. 16:46] Történelmi Magazin
A hemofília a XIX. század uralkodóházainak rettegett betegsége volt. Egyidőben éppen azért kötötték az előkelő családokhoz, mivel hamar kiderült, hogy öröklődik. Egyúttal pedig az a vélemény is elterjedt, hogy az arisztokraták egymás közötti házassága eredményezte a „rossz vért”, ami miatt kialakult. Ma már valójában nyomon követhető a betegség átadásának folyamata. Sőt, azt is tudjuk, hogy ki az, akinek a révén az európai uralkodóházakban elterjedt. Meglepő módon az a hordozó, aki elindította a lavinát, nem lehetett más, mint Viktória királynő.
Hollywood magyar megalapítója: Zukor Adolf
[2021.05.20. 16:40] Történelmi Magazin
„Nem tudták eldönteni, hogy elmegyógyintézetbe vagy szegényházba kerülök majd” – emlékezett vissza Zukor Adolf, vagy miként Amerikában ismerik, Adolph Zukor négy évtized távlatából egyik első újítására, az egész estés filmre adott üzleti reakciókra. A filmmogult, aki a mozgóképet népszerűvé, sőt jövedelmezővé tette, nevezték már a „filmgyártás Napóleonjának” és „Hollywood megalapítójának” is. Az egy zempléni kis faluban született újító már az első, 1929-es Oscar-díj-átadóról sem tért haza üres kézzel, két évtizeddel később pedig a filmiparban eltöltött szolgálataiért az Akadémia tiszteletbeli Aranyszoborral tüntette ki, amelyen ez áll: az amerikai játékfilm atyja. 1960-ban a Hollywoodi hírességek sétányán csillagot kapott, a 80. és 100. születésnapját pedig az egész filmipar ünnepelte.
Irma Grese kegyetlenségei
[2021.05.20. 16:36] Történelmi Magazin
A holokauszt a legnagyobb botrány, egyszersmind a legsúlyosabb bűncselekmények egyike a világtörténelemben. E gaztettnek is van néhány olyan alakja, akik cselekedeteikkel megtestesítik az emberi gonoszságot. Egyikük Irma Grese, aki bizonyára a több millió egyszerű, átlagos német polgáréhoz hasonlóan élte volna le életét. Azonban a hitleri Németországban, különösképpen a világháború pusztító forgatagában szinte semmi nem olyan volt, mint korábban, és ez teret adott a „gonosz banalitásának”, vagyis az átlagemberek gyors felemelkedésének, akár az ördögi célok szolgálatának is.