Szappanfőző fiából lett királyi csillagász Edmond Halley

[2024.11.08. 16:06] Hírek

A 17–18. században élt tudós életműve még a csillagokon – és az általa elnevezett üstökösön – is túlmutat: kiemelkedő tudományszervezőként saját vagyonából jelentette meg Newton – és a tudomány – egyik alapművét, a Principiát.

A zene és az égbolt szépségeiben is elmerülhetnek a látogatók a Svábhegyi Csillagvizsgálónál

[2024.08.23. 11:20] Hírek

William Herschel csillagász és zeneszerző művei csendülnek fel a Svábhegyi Csillagvizsgálónál augusztus 30-án.

Megoldódott a baljós próféciákat tartalmazó 4000 éves agyagtáblák rejtélye

[2024.08.22. 16:05] Hírek

Andrew George, a Londoni Egyetem professzora és Junko Taniguchi független kutató áldozatos munkáját siker koronázta, és felfedezéseik a legrégebbi, holdfogyatkozásokhoz kapcsolódó ómengyűjteményt rejtik.

A magyar király mellett még két másik uralkodó is részt vett a gellérthegyi csillagda felavatásán

[2024.08.05. 14:20] Hírek

211 éve, 1813. augusztus 5-én tették le a gellérthegyi csillagda, Európa akkor legkorszerűbb csillagvizsgálójának alapkövét. Az intézmény a kiterjedt nemzetközi tudományos kapcsolatokon túl jelentős szerepet töltött be a hazai kulturális életben is.

A pápa először barátjaként kérte meg Galileit, hogy módosítson a tanain

[2024.06.22. 12:20] Hírek

Hiába próbálta meg leírni a dagály-apály jelenség fizikai felvetését, amelyet a Föld Nap körüli keringéséből próbált levezetni, az égitestek mozgásáról szóló elmélete szöges ellentétben állt az egyház tanításával.

Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa

[2024.05.15. 17:05] Hírek

304 éve, 1720. május 15-én született Hell Miksa magyar csillagász, aki elsőként számította ki helyesen a Nap és a Föld közötti távolságot. Kora csillagászai közül többen kétségbe vonták eredményeit, de a későbbi mérések őt igazolták.

Felfedezőjéről akarták először elnevezni a Neptunuszt

[2024.03.11. 11:20] Hírek

213 éve, 1811. március 11-én született Urbain Le Verrier francia csillagász, a Naprendszer nyolcadik, egyben legtávolabbi bolygója, a Neptunusz felfedezője.  Az örömmámorban komolyan felmerült, hogy az új bolygót róla nevezzék el, Le Verrier azonban megőrizte szerénységét.

Négyszáz év alatt csupán négy kiadást ért meg Copernicus főműve

[2024.02.19. 14:20] Hírek

551 éve, 1473. február 19-én született Toruńban Nicolaus Copernicus lengyel csillagász, a heliocentrikus világkép megalkotója. Copernicusban 1507 táján vetődött fel, hogy a számítások pontosabbak lennének, ha azt feltételeznénk, hogy a világmindenség közepe nem a Föld, hanem a Nap.

Világ Igaza kitüntetésben is részesült a magyar asztrofizika atyja

[2024.02.06. 13:20] Hírek

78 évvel ezelőtt, 1946. február 6-án egy magyar kutatócsoport saját fejlesztésű radarral – a világon akkor egyedülálló eljárással – mérte meg a Föld-Hold távolságot. E napot tekintik a magyar űrkutatás kezdetének, a rádiócsillagászat megalapozásának.

Az Együgyű fordította szembe a pápát Galileivel

[2024.01.08. 16:05] Hírek

Albert Einstein csodálta, nevezték a „modern tudomány atyjának”, megfordult az inkvizíció előtt, élete utolsó éveit pedig házi őrizetben töltötte, ráadásul meg is vakult. 1642. január 8-án hunyt el Galileo Galilei.

Már a 17. században megmérte a fény sebességét Ole Rømer

[2023.12.07. 19:05] Hírek

347 éve, 1676. december 7-én a dán Ole Rømer (Olaf Römer) a Jupiter holdjainak fogyatkozását vizsgálva észrevette, hogy az rendszeresen a vártnál előbb következik be, ha a Föld közelebb van a bolygóhoz, illetve később, ha a Föld távolabb van a Jupitertől.

Newton eredményei is Edmond Halley támogatásának köszönhetőek

[2023.11.08. 09:05] Hírek

A 17–18. században élt tudós életműve még a csillagokon – és az általa elnevezett üstökösön – is túlmutat: kiemelkedő tudományszervezőként saját vagyonából jelentette meg Newton – és a tudomány – egyik alapművét, a Principiát.

Több százezer képpel járult hozzá a Szaturnusz megismeréséhez a Cassini űrszonda

[2023.10.15. 15:05] Hírek

26 éve, 1997. október 15-én indult el küldetésére a Cassini-Huygens-űrszonda, amelynek feladata a Naprendszer hatodik bolygója, a Szaturnusz és egyik holdja, a Titán vizsgálata, illetve egy leszállóegység (a Huygens) Titánra való eljuttatása volt.

Három király jelenlétében avatták fel az első magyar csillagdát

[2023.08.05. 19:05] Hírek

210 éve, 1813. augusztus 5-én tették le a gellérthegyi csillagda, Európa akkor legkorszerűbb csillagvizsgálójának alapkövét. Az intézmény a kiterjedt nemzetközi tudományos kapcsolatokon túl jelentős szerepet töltött be a hazai kulturális életben is.

Több pápát is maga ellen fordított elméleteivel Galileo Galilei

[2023.06.22. 09:50] Hírek

Hiába próbálta meg leírni a dagály-apály jelenség fizikai felvetését, amelyet a Föld Nap körüli keringéséből próbált levezetni, az égitestek mozgásáról szóló elmélete szöges ellentétben állt az egyház tanításával.

Feledésre ítélték volna kortársai Copernicus tudományos forradalmat hirdető művét

[2023.02.19. 18:05] Hírek

550 éve, 1473. február 19-én született Toruńban Nicolaus Copernicus lengyel csillagász, a heliocentrikus világkép megalkotója. Copernicusban 1507 táján vetődött fel, hogy a számítások pontosabbak lennének, ha azt feltételeznénk, hogy a világmindenség közepe nem a Föld, hanem a Nap.

Ógyallai birtokáról formálta a magyar meteorológia sorsát Konkoly-Thege Miklós

[2023.02.17. 15:05] Hírek

107 éve, 1916. február 17-én halt meg Konkoly-Thege Miklós csillagász, akadémikus, a hazai csillagászat és meteorológia felvirágoztatója. A lelkes tudóst az MTA 1876-ban levelező, 1884-ben tiszteleti tagjává választotta, több külföldi társaság is tagsággal ismerte el.

Háborús feladatát fordította a tudomány hasznára Bay Zoltán

[2023.02.06. 08:20] Hírek

77 évvel ezelőtt, 1946. február 6-án egy magyar kutatócsoport saját fejlesztésű radarral – a világon akkor egyedülálló eljárással – mérte meg a Föld-Hold távolságot. E napot tekintik a magyar űrkutatás kezdetének, a rádiócsillagászat megalapozásának.

Tudománya szembefordította hitével és egyházával Galileo Galileit

[2023.01.08. 18:05] Hírek

Albert Einstein csodálta, nevezték a „modern tudomány atyjának”, megfordult az inkvizíció előtt, élete utolsó éveit pedig házi őrizetben töltötte, ráadásul meg is vakult. 1642. január 8-án hunyt el Galileo Galilei.

Elsőként ismerte fel Ole Rømer, hogy a fény is véges sebességgel terjed

[2022.12.07. 09:50] Hírek

346 éve, 1676. december 7-én a dán Ole Rømer (Olaf Römer) a Jupiter holdjainak fogyatkozását vizsgálva észrevette, hogy az rendszeresen a vártnál előbb következik be, ha a Föld közelebb van a bolygóhoz, illetve később, ha a Föld távolabb van a Jupitertől.

A végtelenségbe terjesztette ki horizontunkat Edwin Hubble

[2022.11.20. 17:05] Hírek

133 éve, 1889. november 20-án született Edwin Powell Hubble amerikai csillagász, a megannyi felfedezése révén mára ikonikussá vált Hubble űrtávcső névadója. Hubble az elsők között jött rá, hogy tágul a világegyetem.

A tudomány újkori üstököse, Edmond Halley

[2022.11.08. 13:20] Hírek

A 17–18. században élt tudós életműve még a csillagokon – és az általa elnevezett üstökösön – is túlmutat: kiemelkedő tudományszervezőként saját vagyonából jelentette meg Newton – és a tudomány – egyik alapművét, a Principiát.

Valódi Galilei-mű nyomára vezetett a hamisított kézirat

[2022.10.15. 15:20] Hírek

Egy Galileo Galileinek tulajdonított kéziratról idén augusztusban kiderült, hogy hamisítvány, de egyúttal egy másik könyv felfedezéséhez vezetett, amelyet valóban a híres csillagász szerzett álnéven.

„Eretnek” szupernóvát ábrázolhat egy ritka bizánci érme

[2022.09.12. 13:20] Hírek

Kr. u. 1054-ben egy közeli csillag kápráztatóan fényes szupernóvaként robbant fel, amely 23 napon és több száz éjszakán át tisztán látható volt az égen. Európában viszont, ahol a keresztény egyház és a Bizánci Birodalom befolyása uralkodott, a látványos égi robbanásról egyetlen említés sem történt.

A szabadságharccal együtt a gellérthegyi csillagdát is elsöpörték a Habsburgok

[2022.08.05. 11:50] Hírek

209 éve, 1813. augusztus 5-én tették le a gellérthegyi csillagda, Európa akkor legkorszerűbb csillagvizsgálójának alapkövét. Az intézmény a kiterjedt nemzetközi tudományos kapcsolatokon túl jelentős szerepet töltött be a hazai kulturális életben is.

Negyvenezer fa pusztulását okozta, kis híján mégis feledésbe merült a tunguszkai esemény

[2022.06.30. 08:50] Hírek

1908-ban, Szibéria középső részén, az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között, éles hangjelenség kíséretében hatalmas tűzgömb tűnt fel az égen. A tűzgolyó felrobbanásának következtében egy 2000 négyzetkilométeres területen az összes fa kidőlt.

Mégsem mozog a Föld, avagy így tagadta meg tanait az életét féltő Galileo Galilei

[2022.06.22. 14:50] Hírek

Hiába próbálta meg leírni a dagály-apály jelenség fizikai felvetését, amelyet a Föld Nap körüli keringéséből próbált levezetni, az égitestek mozgásáról szóló elmélete szöges ellentétben állt az egyház tanításával.

A jezsuita polihisztor, aki a sarkkörön túl végzett csillagászati számításokat: Hell Miksa

[2022.05.15. 19:20] Hírek

302 éve, 1720. május 15-én született Hell Miksa magyar csillagász, aki elsőként számította ki helyesen a Nap és a Föld közötti távolságot. Kora csillagászai közül többen kétségbe vonták eredményeit, de a későbbi mérések őt igazolták.

„Houston, baj van” – az Apollo–13 legénységének küzdelme a túlélésért

[2022.04.13. 09:50] E-folyóirat

Miután az USA holdprogramjának hetedik küldetése, az Apollo–13 1970. április 11-én útjára indult, 56 órán keresztül úgy tűnt, hogy ez lesz minden idők egyik legsimább holdra szálló NASA-missziója, de egy szikra mindent megváltoztatott.

Le Verrier nyerte a Neptunusz felfedezéséért folytatott angol-francia versenyfutást

[2022.03.11. 10:40] Hírek

211 éve, 1811. március 11-én született Urbain Le Verrier francia csillagász, a Naprendszer nyolcadik, egyben legtávolabbi bolygója, a Neptunusz felfedezője.  Az örömmámorban komolyan felmerült, hogy az új bolygót róla nevezzék el, Le Verrier azonban megőrizte szerénységét.

Forradalmasította a csillagászatot Copernicus, de művét valójában csak kevesen olvasták

[2022.02.19. 10:40] Hírek

549 éve, 1473. február 19-én született Toruńban Nicolaus Copernicus lengyel csillagász, a heliocentrikus világkép megalkotója. Copernicusban 1507 táján vetődött fel, hogy a csillagászati számítások pontosabbak lennének, ha azt feltételeznénk, hogy a világmindenség közepe nem a Föld, hanem a Nap.

Hazánkban elsőként adatott ki térképes napi időjárás-jelentéseket Konkoly-Thege Miklós

[2022.02.17. 09:10] Hírek

106 éve, 1916. február 17-én halt meg Konkoly-Thege Miklós csillagász, akadémikus, a hazai csillagászat és meteorológia felvirágoztatója. A lelkes tudóst az MTA 1876-ban levelező, 1884-ben tiszteleti tagjává választotta, több külföldi társaság is tagsággal ismerte el.

Lépésekkel maradt le Armstrong mögött, de csak a rivaldafény árnyéka vetült Edwin „Buzz” Aldrinra

[2022.01.20. 09:50] Hírek

92 éve, 1930. január 20-án született Edwin „Buzz” Aldrin amerikai űrhajós, aki 1969. július 21-én második emberként léphetett a Hold felszínére.

A geocentrikus világkép hívőit Együgyűnek nevezte, ezzel magára haragította az egyházat Galilei 

[2022.01.08. 15:48] Hírek

Albert Einstein csodálta, nevezték a „modern tudomány atyjának”, megfordult az inkvizíció előtt, élete utolsó éveit pedig házi őrizetben töltötte, ráadásul meg is vakult. 1642. január 8-án hunyt el Galileo Galilei.

A Jupiter holdjainak fogyatkozása tárta fel a fénysebesség titkát

[2021.12.07. 21:09] Hírek

345 éve, 1676. december 7-én a dán Ole Rømer (Olaf Römer) a Jupiter holdjainak fogyatkozását vizsgálva észrevette, hogy az rendszeresen a vártnál előbb következik be, ha a Föld közelebb van a bolygóhoz, illetve később, ha a Föld távolabb van a Jupitertől.

Newton árnyékában, üstökös-sebességgel mozdította elő a tudományos forradalmat Edmond Halley

[2021.11.08. 08:43] Hírek

A 17-18. században élt tudós életműve még a csillagokon – és az általa elnevezett üstökösön – is túlmutat, kiemelkedő tudományszervezőként saját vagyonából jelentette meg Newton – és a tudomány – egyik alapművét, a Principiát.

Az osztrák tüzérség rombolta le a Széchenyi Istvánt is vendégül látó gellérthegyi csillagdát

[2021.08.05. 15:43] Hírek

208 éve, 1813. augusztus 5-én tették le a gellérthegyi csillagda, Európa akkor legkorszerűbb csillagvizsgálójának alapkövét. A gellérthegyi csillagda a kiterjedt nemzetközi tudományos kapcsolatokon túl jelentős szerepet töltött be a hazai kulturális életben is.

A Halley-üstököshöz hasonló összetételű égitest okozhatta a tunguszkai eseményt

[2021.06.30. 14:44] Hírek

1908-ban, Szibéria középső részén, az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között, éles hangjelenség kíséretében hatalmas tűzgömb tűnt fel az égen. A tűzgolyó felrobbanásának következtében egy 2000 négyzetkilométeres területen az összes – mintegy 80 millió – fa kidőlt, a robbanás okozta hőhullámokat több száz kilométerre is érezni lehetett.

Magyar készítésű élelmiszereket is vitt magával űrutazására Farkas Bertalan

[2021.05.26. 18:02] Hírek

1980. május 26-án indult a világűrbe a Szojuz-36 szovjet űrhajó fedélzetén Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós. A nemzetközi személyzet egyhetes programjában a Szaljut-6 űrállomáson több magyar kísérlet is szerepelt.

A dán király is igényt tartott Hell Miksa csillagász szolgálataira

[2021.05.15. 13:58] Hírek

301 éve, 1720. május 15-én született Hell Miksa magyar csillagász, aki elsőként számította ki helyesen a Nap és a Föld közötti távolságot. Kora csillagászai közül többen kétségbe vonták eredményeit, de a későbbi mérések őt igazolták.

Küzdelem az oxigénért: Az Apollo-13 legénységének megmentése

[2021.04.13. 08:14] Hírek

Miután az USA holdprogramjának hetedik küldetése, az Apollo-13 1970. április 11-én útjára indult, 56 órán keresztül úgy tűnt, hogy ez lesz minden idők egyik legsimább holdra szállós NASA-missziója, de egy szikra mindent megváltoztatott.

Egymástól függetlenül ketten is „felfedezték” a Neptunusz bolygót – kizárólag papírral és ceruzával

[2021.03.11. 15:56] Hírek

210 éve, 1811. március 11-én született Urbain Le Verrier francia csillagász, a Naprendszer nyolcadik, egyben legtávolabbi bolygója, a Neptunusz felfedezője.  Az örömmámorban komolyan felmerült, hogy az új bolygót róla nevezzék el, Le Verrier azonban szerényebb volt.

Az eretnekség bélyegétől félve évekig nem adta ki művét Copernicus, a geocentrikus világkép sírásója

[2021.02.19. 09:10] Hírek

548 éve, 1473. február 19-én született Toruńban Nicolaus Copernicus lengyel csillagász, a heliocentrikus világkép megalkotója. Copernicusban 1507 táján vetődött fel, hogy a csillagászati számítások egyszerűbbek és pontosabbak lennének, ha azt feltételeznénk, hogy a világmindenség közepe nem a Föld, hanem a Nap.

Kisbolygó is viseli a magyar csillagászat felvirágoztatója, Konkoly-Thege Miklós nevét

[2021.02.17. 10:10] Hírek

105 éve, 1916. február 17-én halt meg Konkoly-Thege Miklós csillagász, akadémikus, a hazai csillagászat és meteorológia felvirágoztatója. A lelkes tudóst az MTA 1876-ban levelező, 1884-ben tiszteleti tagjává választotta, több külföldi társaság is tagsággal ismerte el.

Újpesttől a Holdig: Bay Zoltán és a magyar holdradar

[2021.02.06. 11:24] Hírek

A II. világháború után a túlélőknek hatalmas emberi veszteségekkel és mérhetetlenül nagy anyagi károkkal kellett szembe nézniük. Bay Zoltán fizikus csapata számára a háború egy kísérlet közepébe is belecsapott. A sokkból azonban gyorsan talpra álltak. 75 évvel ezelőtt, 1946. február 6-án a kutatócsoport egy saját fejlesztésű radarral – a világon akkor egyedülálló eljárással – mérte meg a Föld-Hold távolságot. E napot tekintik a magyar űrkutatás kezdetének, a rádiócsillagászat megalapozásának.

Majdnem a tengerbe fulladt, de végül túlélte az űrugrást az első űrcsimpánz

[2021.01.31. 09:34] Hírek

„Ham, hároméves, Cape Canaveral-i lakos „saját” Redstone rakétáján megjárta a világűrt. Feltornászta magát 250 km magasra, ahol még a madár sem jár. Lám, majom volt az első, aki oda felmerészkedett!” Ekképpen méltatta a vajdasági Magyar Szó napilap 1961 februárjában Ham űrrepülését.

Rajongójából ellenségévé tette a pápát Galilei, ítéletét csak 1992-ben vonták vissza

[2021.01.08. 10:03] Hírek

Albert Einstein csodálta, nevezték a „modern tudomány atyjának”, megfordult az inkvizíció előtt, élete utolsó éveit pedig házi őrizetben töltötte, ráadásul meg is vakult. 1642. január 8-án hunyt el Galileo Galilei.

Galileinek lámpásokkal nem, Ole Rømernek a Jupiter segítségével már sikerült megmérnie a fény sebességét

[2020.12.07. 13:57] Hírek

344 éve, 1676. december 7-én a dán Ole Rømer (Olaf Römer) a Jupiter holdjainak fogyatkozását vizsgálva észrevette, hogy az rendszeresen a vártnál kicsit előbb következik be, ha a Föld közelebb van a bolygóhoz, illetve később kerül rá sor, amikor a Föld távolabb van a Jupitertől.

Amikor Magyarország adott otthont Európa legkorszerűbb csillagvizsgálójának

[2020.08.05. 13:59] Hírek

207 éve, 1813. augusztus 5-én tették le a gellérthegyi csillagda, Európa akkor legkorszerűbb csillagvizsgálójának alapkövét. A gellérthegyi csillagda a kiterjedt nemzetközi tudományos kapcsolatokon túl jelentős szerepet töltött be a hazai kulturális életben is.

Példátlan információcsere előzte meg az első szovjet-amerikai közös űrrepülést

[2020.07.17. 12:09] Hírek

Negyvenöt éve, 1975. július 17-19-én a Szojuz-19 és az Apollo űrhajók összekapcsolásával végrehajtották az első szovjet-amerikai közös űrrepülést. Az addig egymással versengő két űrhatalom űrhajósainak kézfogása a kozmoszban az enyhülés egyik jelképe lett.