Hét mitológiai szörny, amelyektől a régmúlt korok népei rettegtek
2021. április 20. 10:12 Kulcsár Ádám
A baziliszkusz, a gyilkos kiskakas
Pillantása halálos, lehelete mérgező, a kakas és a gyík keveréke, két madárlába van és egy csőre, fején pedig egy fehér diadémszerű taréj látható, amely úgy néz ki, mint egy korona.
A baziliszkusz – amely görögül annyit tesz: kis király – már a Bibliában is megjelent, az első „tudományos” leírása pedig idősebb Plinius Naturalis historia című művéhez köthető. Ő az észak-afrikai Küréné környékére származtatja a kisméretű, ártó teremtményt.
Az ember nem csupán a közelében, de akkor sem volt biztonságban tőle, ha megvárta a lény távozását, ugyanis a nyomában is mérget hagyott. Plinius szerint ember nem tudta megölni – ha egy lovas ledöfte lándzsájával, a méreg a lándzsán felkúszva a lovast és a lovat is megölte.
A baziliszkuszt az ókori források szerint egyedül a menyét szaga volt képes elpusztítani, és egyedül a menyét képes a szemébe nézni.
A középkorban is számos forrás megemlítette a bűn és a betegségek szinonimájává váló, különös lényt. Beda Venerabilis írta le először, hogy egy öreg kakas által kiköltött kígyó vagy varangyosbéka tojásából kel életre.
A Canterbury mesékben is helyet kapott, itt hangzik el először, hogy egy kakas kukorékolása, de az is megölheti az egyébként tüzet is okádó és a hangjával is gyilkolni képes teremtményt, ha tükörbe néz. Olykor egy-egy különleges, aranyat „előállító” középkori alkimista receptbe is belekerült a baziliszkusz vére vagy a hamuja.
Lehetséges, hogy valódi állatról van szó – vagy legalábbis annak eltúlzott változatáról: Líbiában élnek köpködőkobrák, amelyek képesek távolra, főként áldozataik szemébe elspriccelni mérgüket, e tulajdonságát túlozhatták el olyannyira, hogy mire távolabbi vidékekre kerültek a róla szóló hírek, már a pillantásával ölt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
